Szociális juttatás megkurtítása önmagában nem egyezménysértő
Dátum: 2020. április 22.
Címkék: akadálymentesítés, EJEB, Emberi Jogok Európai Egyezménye, erőszak áldozatainak védelme, Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény, fogyatékossággal élők, fogyatékosságon alapuló megkülönböztetés, hátrányos megkülönböztetés, magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jog, megkülönböztetés tilalma, nemi megkülönböztetés, rendőrség, szexuális erőszak, szükségesség és arányosság, tulajdon védelme
Rovat: Világjogász
Az alapügy Az egyik kérelmező, J. D. a felnőtt korú, agykárosodásából adódóan fogyatékossággal élő lányát egy, a számukra akadálymentesített háromszobás szociális lakbér-támogatással fenntartott bérlakásban ápolja. Egy 2012-es jogszabály-módosítás eredményeképpen megállapításra került, hogy az egyik szoba vonatkozásában nem indokolt a támogatásuk, így a korábbi feltételek helyett alacsonyabb összegben határozták támogatásukat. A csökkentett támogatási összeg így már nem fedezte lakhatási költségeiket, azonban kisebb méretű cserelakást sem ajánlottak fel részükre. A kérelmező a korábbi és az új jogszabály alapján megállapított támogatás összege közötti különbözetet diszkrecionális jogkörben meghozott, esetenkénti támogatás formájában igényelheti tovább. Az ügy másik kérelmezője, A szintén hosszabb ideje él egy háromszobás szociális bérlakásban fiával. Mivel A-t egy erőszakos bűncselekmények miatt elítélt férfi megerőszakolta, majd alappal tartani lehetett a férfi újabb támadásától, a rendőrség védelmi programjába került. A program keretében a lakást biztonsági szoba beépítésével úgy alakították át, hogy alkalmas legyen a zaklató előli elzárkózásra. A 2012-es jogszabály-módosítás J. D.-hez hasonlóan A.-t is nehéz helyzetbe hozta, mivel megállapították, hogy egy “extra” szobát jogosulatlanul használ. J. D. fogyatékosságon alapuló, A pedig nemi megkülönböztetésre hivatkozva bíróság előtt támadta meg az ellátást csökkentő döntéseket. Az…
