Példátlan a jogalkotás tempója


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Sosem látott intenzitású jogalkotási tempót diktál az idei első négy hónapban a kormány és a parlament: a CompLex Kiadó szakértői szerint idén akár 300 törvény is születhet. Április végéig majdnem másfélszer több kormányrendelet és harmadával több törvény született, mint egy évvel korábban, a kormányhatározatok száma pedig szinte megduplázódott. Az alkotmánybírósági határozatok száma idén tovább csökkent.


A tavalyi 303-mal és a 2011-es 241-gyel szemben idén április végéig már 305 jogszabály született. A CompLex Kiadó Jogtárának adatai szerint leginkább a kormányrendeletek mennyisége nőtt: az április végéig megszületett jogszabályok több mint harmada kormányrendelet. Szintén jelentősen, 39-ről 51-re emelkedett az elfogadott törvények száma, ami 31 százalékos bővülés.

A minisztériumi jogalkotás viszont visszaesett idén, csak a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) adott ki több rendeletet, mint tavaly. Az NGM az első négy hónapban 2012-ben 8-at, idén már 14-et tett közzé, az Emmi rendeleteinek száma csak eggyel nőtt, a tavalyi 31-ről 32-re.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium jelenti a másik végletet: a 2011-es 14 rendeletük tavaly 24-re nőtt, idén viszont hatodára, 4-re csökkent, vagyis a KIM havonta átlag egy rendeletet adott ki. A belügyminiszteri és honvédelmi miniszteri rendeletek száma feleződött, a fejlesztési minisztérium pedig húsz százalékkal kevesebb új jogszabályt adott ki.

Mérlegképes Kreditkártya

Szerezze meg Ön is kötelező kreditpontjait Kiadónk minőségi képzésein! További részletekért kattintson ide!

Rodin mérlegképes kreditpontos rendezvények – további részletek itt.

A Complex Kiadó kreditpontot érő kiadványai

Az első negyedévben megjelent 347 jogszabály 7 százalékkal több az előző évinél, és azt jelenti, hogy április 30-áig naponta csaknem 3 jogszabály látott napvilágot. Ezen belül átlag mindennap hatályossá vált egy kormányrendelet, és nagyjából kétnaponta egy új törvény is. A CompLex Kiadó szakértői szerint a jogalkotás tempója olyan, hogy annak eredményeként idén akár 300 új törvény és 500 új kormányrendelet is születhet ebben az évben.

A kormány nemcsak a rendelet-, hanem a határozatalkotásban is folytatta az intenzív munkát: a tavalyi 133-mal és a tavalyelőtt 131-gyel szemben idén 247 kormányhatározat jelent meg. A köztársasági elnök még ennél is aktívabb tevékenységet végzett, négy hónap alatt 208 elnöki határozat született, vagyis havonta több mint ötven, munkanaponként több mint kettő. A határozatok száma arra utal, hogy folytatódott az alkotmánybíróság súlyának csökkenése a magyar jogrendszerben: április végéig csak 10 Ab-határozat jelent meg, míg tavaly ez a szám 21, két éve pedig 34 volt.

A jogalkotási tempó növekedését mi sem bizonyítja jobban, mint a január 1. és április 30. között megjelent közlönyök összesített oldalszáma több mint ötszöröse az egy évvel azelőttinek.

(Az Adó Online kiadója is a CompLex Kiadó.)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

A műholdas távközlés szerepe óriási mértékben nőtt

A legújabb űrtávközlési technológiák, a műholdas szolgáltatások és az űrkutatás álltak az idei Távközlés Világnapjához kapcsolódó konferencia fókuszában. A győri Széchenyi István Egyetem (SZE) eseményén kiosztották a Dr. Magyari Endre-díjakat is, amit idén Dr. Gschwindt András és Petres István hírközlési szakemberek vehettek át. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) az esemény kiemelt támogatója.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!