Moratórium jön az Airbnb-lakások regisztrációjában
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Péntektől alkalmazandó az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete (General Data Protection Regulation), ezzel egységessé válik az adatvédelmi szabályozás az Európai Unió egész területén.
Az Európai Unió még 2016-ban fogadta el az általános adatvédelmi rendeletet, de a szabályozás csak 2018. május 25-től alkalmazandó. A rendelet felülírja a nemzeti jogszabályokat és közvetlenül alkalmazandó, ezért a helyi szabályokat az új előírásoknak megfelelően módosítani kellett.
A szabályozás kiterjed minden olyan hatóságra, gazdasági társaságra és szervezetre, amely az EU-ban tartózkodók személyes adatait kezeli vagy feldolgozza.
Az új uniós szabályozás jelentősen kibővíti a személyes adatok körét, és minden olyan azonosított vagy beazonosítható emberre vonatkozó adatot ilyennek tekint, amely az illető privát, szakmai vagy közösségi, társadalmi tevékenységére vonatkozik. Azaz személyes adat többek között a név, a születési és egészségügyi adat, a bankszámlaszám, a jövedelem, a helymeghatározó adat (GPS), az e-mail-cím, a vállalati és magántelefonszám, a levelezési cím, de akár egy IP-cím is.
Az új rendelet megerősíti a személyes adatok törlésének jogát: ha valaki már nem szeretné, hogy adatait a továbbiakban feldolgozzák, és az adott szervezetnek nincs alapos indoka azok tárolására, akkor a szervezetnek törölnie kell a kérdéses adatokat a rendszeréből. Az állampolgárokat megilleti az adatok hordozhatóságának joga is, azaz jogukban áll adataikról másolatot kérni egy adott szolgáltatótól és azt egy másik szolgáltatónak továbbítani.
A szervezetek kötelesek a lehető legvilágosabb, legérthetőbb tájékoztatást adni a személyes adatok felhasználásának módjáról és amennyiben egy szervezet hanyagul kezeli az ügyfelek adatait, neki kell bizonyítania, hogy az általa kezelt és feldolgozott adatokat a becsült kockázatokkal arányosan védte.
[htmlbox gdpr_komm]
Azoknak az intézményeknek, amelyek nagy tömegben, automatizált módon kezelnek személyes adatokat – például a bankok, biztosítók, egészségügyi szolgáltató intézmények, informatikai szolgáltatók -, és azoknak, amelyek különlegesen érzékeny személyes adatokat – politikai nézet, szakszervezeti tagság, szexuális irányultság – kezelnek, adatvédelmi felelőst kell kinevezniük. Ő személyében felelős a megfelelő adatvédelmi rendszer működtetéséért és az adatok védelméért. A kisebb szervezeteknek nem kötelező ugyan adatvédelmi felelőst kinevezniük, az adatok kockázatokkal arányos védelméért ők is felelősek.
A rendelet egyetlen páneurópai adatvédelmi jogszabályt teremt, így a vállalkozásoknak a 28 tagállam nemzeti jogszabályai helyett csak egyet kell szemmel tartaniuk. Az új szabály tisztességes versenyt teremt, mivel az unión kívüli vállalkozásoknak ugyanazokat a szabályokat kell alkalmaznia, mint az uniós vállalkozásoknak, amikor árukat vagy szolgáltatásokat kínálnak az EU-ban.
A GDPR átfogó bejelentési kötelezettséget vezet be, így minden incidenst – például hackertámadást vagy egy személyes adatokat tároló laptop elvesztését – 72 órán belül jelenteni kell az adatvédelmi hatóságnak.
A rendelet előírásainak megszegése esetén a kiszabható bírság akár a 20 millió eurót vagy a cégcsoport teljes, globális forgalmának 4 százalékát is elérheti.
(MTI)
A kereskedelemről szóló törvényt is módosítaná az Egyes pénzügyi és vagyongazdálkodási tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvény.
A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.
A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!