Pénzügyi jogszabályokat módosítana a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A kormány honlapján hétfőn megjelent, jelzáloghitelekkel és önkéntes nyugdíjpénztárakkal kapcsolatos törvénymódosítás-tervezetek, valamint azok végrehajtási rendeleteinek a módosításai a fogyasztók széles körét érintik. A tervezetek más pénzügyi jellegű változásokat is tartalmaznak.


A jelzáloghitelek kereskedelmi kommunikációja – a reklámja – nem kelthet téves várakozást a fogyasztóban – egyebek mellett ezzel az új szabállyal egészül ki a tervezet szerint a fogyasztóknak nyújtott hiteleket szabályozó törvény. A módosítás kimondja, hogy a hirdetésnek – többek között – tartalmaznia kell a hitel összegét, annak futamidejét, kamatát, valamint a teljes hiteldíj mutatót, a törlesztő részletet, továbbá azt is, hogy a futamidő alatt összesen mennyit fizet vissza a hitelezőnek a fogyasztó.

A hiteltanácsadó úgy köteles ajánlani a jelzáloghitelt, hogy figyelembe veszi a fogyasztó személyes körülményeit. A bank pedig a hitelközvetítő díjazását ahhoz igazítja, hogy az utóbbi mennyire tartotta ezt be.

A törvény végrehajtási rendeletének tervezete konkretizálja azt, hogy a fogyasztó hitelképességét miképpen kell vizsgálni. Így figyelembe kell venni a hitel felvevőjének a kiadásait, valamint egyéb pénzügyi és gazdasági körülményeit. Vizsgálni kell jövedelmének korábbi változását, illetve valószínűsíteni azt, hogy a jövőben miképpen alakul a jövedelme. Amennyiben a futamidő alatt nyugdíjba megy, arra is kiterjed a vizsgálat, hogy a nyugdíjából tudja-e majd törleszteni a hitelt.

Új Közbeszerzési törvény – Új irányelvek

Az előadásokon szó lesz többek között az új bírálati szempontokról, a szerződésmódosításokról, a kizáró okokról, összeférhetetlenségről, az üzleti titokról, valamint az igazolásmódról is.

Időpont: 2015. november 3.

Részletes program és jelentkezés >>

A jövőben jelzáloghitel nem ajánlható más pénzügyi termékkel csomagban akkor, ha a fogyasztó a jelzáloghitelt külön nem kötheti meg. Viszont ajánlható a jelzáloghitel más termékkel együtt, amennyiben önállóan megköthető a jelzáloghitel, még akkor is, ha az önálló kötés feltételei kedvezőtlenebbek, mint a csomagban történő vásárlásé.

A hitelező előírhatja – tehát nem kötelező – azt, hogy a jelzáloghitel mellé kössön hitelfedezeti életbiztosítást, az ingatlanra pedig vagyonbiztosítást a hitel felvevője. A hitelező nem utasíthatja vissza azt, hogy az általa ajánlott biztosító helyett mással szerződjön a hitelfelvevő, amennyiben annak a biztosítása – az ajánlottal – azonos szolgáltatást tartalmaz.

Külön szabályok szólnak a devizahitelekről. Ezekben új elem az, hogy a hitelezőnek papíron – vagy pedig más tartós adathordozón – jeleznie kell az ügyfelének azt, hogy a törlesztő részlet, illetve a hátralékos tőke legalább 20 százalékkal növekedett az árfolyamváltozás miatt. Az értesítésben ki kell térni arra, hogy miképpen válthat devizanemet az ügyfél.

A devizahitel forintban megállapított törlesztő részletét a hitelszerződésben, a megkötését megelőző 30 napon belüli valamely napi árfolyamon kell megállapítani. A reklámokban viszont a tárgynegyedévet megelőző hónap első munkanapján érvényes deviza árfolyamot kell alkalmazni.

A hitelintézeti törvény azzal az előírással egészül ki, amely lehetőséget ad a befagyott betétek egy részének gyors kifizetésére. Amennyiben a betétbiztosítási alap (OBA) még nem fizette ki a kártalanítást, úgy a betétes sürgős kifizetést kérhet. Ezt 5 napon belül ki kell fizetnie az OBA-nak, de az összeg nem lehet több a mindenkori öregségi nyugdíjminimum négyszeresénél. Ez jelenleg négyszer 28 500 forintot jelent.

A sürgős kifizetést a betétbiztosítási alap később levonja a teljes kártalanítási összegből.

Az önkéntes nyugdíjpénztáraknál új elem az, hogy a pénztártag a befizetéseit több portfólió között is megoszthatja. Szintén új előírás az, hogy a pénztár tagja a nyugdíjszolgáltatást – részben vagy egészben – járadékként is kérheti. A pénztár saját járadéka legalább 5 éves, de mindig határozott időtartamú. A járadék meghatározható a futamidő elején fixen, vagy pedig – a hozamokkal és költségekkel – évente újraszámított is lehet.

Kommentár az egészségügyi törvényhez

A kommentár segít áttekinteni a betegjogoktól a népegészségügyi tevékenységeken és az egészségügyi szolgáltatók rendszerén keresztül az orvostudományi kutatásokig az egészségügyhöz köthető legfontosabb tárgykörök elveit, összefüggéseit és jogalkalmazási gyakorlatát.

Szerzők: dr. Dósa Ágnes, dr. Hanti Péter, dr. Kovácsy Zsombor

Megrendelés >>

A pénztár biztosítótól is vásárolhat életjáradékot, ez viszont a pénztártag élete végéig tart. A biztosítóval ilyenkor a pénztár – és nem annak a tagja – szerződik.

Az önkéntes pénztárakhoz – a működőképességük helyreállítására – felügyeleti biztost lehet kirendelni. Ez a lehetőség eddig hiányzott.

A tervezet 2015. október 14-éig véleményezhető.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.