Pénzügyőr adta ki az adatokat az ügyvédnek – ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többrendbeli hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és más bűncselekmények miatt indult ügyben ítélt el nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék egy volt pénzügyőrt, egy budapesti ügyvédet és társaikat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állományába tartozó pénzügyőr egy korábban szintén az adóhatóságnál, az elkövetéskor azonban már Budapesten ügyvédként dolgozó férfi kérésére 2013-2014-ben több, a NAV-nál indult bűnügyben kért le jogosulatlanul és törvényes ok nélkül adatokat a hatósági információs rendszerből.

Az adatok gyanúsítottakkal vagy tanúkkal voltak kapcsolatosak, és elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkoztak. A pénzügyőr az adatokat kiadta volt kollégájának, az ügyvédnek. Az ügyben vádlott még két férfi, egyikük egy olyan ügyben kért adatot, amelyben ő is érintett volt, és ezért fizetett is, másikuk az a férfi, aki ezt az igényt közvetítette az ügyvédnek – derül ki a fővárosi főügyész közleményéből.

Ibolya Tibor szerint a fővárosi nyomozó ügyészek az ügyben többrendbeli hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. A Fővárosi Törvényszék a volt pénzügyőrt, az ügyvédet és egyik társukat egyaránt 1 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, emellett 100 ezertől 300 ezer forintig terjedő pénzbüntetést is kiszabott rájuk. A közvetítő férfival szemben emellett félmillió forint vagyonelkobzást is elrendelt. A negyedik vádlottat, aki a saját ügyében igényelt adatot, a bíróság megrovásban részesítette.

Az ítélet nem jogerős. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség három vádlott esetében lényegesen súlyosabb büntetés kiszabásáért fellebbez, a volt pénzügyőrre és az ügyvédre végrehajtandó szabadságvesztést kér.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.