Pénzügyőr adta ki az adatokat az ügyvédnek – ítéletet hozott a Fővárosi Törvényszék


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Többrendbeli hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és más bűncselekmények miatt indult ügyben ítélt el nem jogerősen a Fővárosi Törvényszék egy volt pénzügyőrt, egy budapesti ügyvédet és társaikat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) állományába tartozó pénzügyőr egy korábban szintén az adóhatóságnál, az elkövetéskor azonban már Budapesten ügyvédként dolgozó férfi kérésére 2013-2014-ben több, a NAV-nál indult bűnügyben kért le jogosulatlanul és törvényes ok nélkül adatokat a hatósági információs rendszerből.

Az adatok gyanúsítottakkal vagy tanúkkal voltak kapcsolatosak, és elsősorban tervezett nyomozási cselekményekre vonatkoztak. A pénzügyőr az adatokat kiadta volt kollégájának, az ügyvédnek. Az ügyben vádlott még két férfi, egyikük egy olyan ügyben kért adatot, amelyben ő is érintett volt, és ezért fizetett is, másikuk az a férfi, aki ezt az igényt közvetítette az ügyvédnek – derül ki a fővárosi főügyész közleményéből.

Ibolya Tibor szerint a fővárosi nyomozó ügyészek az ügyben többrendbeli hivatali visszaélés, hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és más bűncselekmények miatt emeltek vádat. A Fővárosi Törvényszék a volt pénzügyőrt, az ügyvédet és egyik társukat egyaránt 1 év, 3 évre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, emellett 100 ezertől 300 ezer forintig terjedő pénzbüntetést is kiszabott rájuk. A közvetítő férfival szemben emellett félmillió forint vagyonelkobzást is elrendelt. A negyedik vádlottat, aki a saját ügyében igényelt adatot, a bíróság megrovásban részesítette.

Az ítélet nem jogerős. A Fővárosi Nyomozó Ügyészség három vádlott esetében lényegesen súlyosabb büntetés kiszabásáért fellebbez, a volt pénzügyőrre és az ügyvédre végrehajtandó szabadságvesztést kér.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.