Csehi Zoltánt jelöli a kormány az Európai Unió Bíróságának bírójának


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az uniós törvényszéki bírói posztot betöltő Csehi Zoltánt jelölik az Európai Unió Bíróságának bírói tisztségére.

A tisztséget 2004 óta Juhász Endre töltötte be. Azóta változatlanul a kormány joga és felelőssége az Európai Unió bíróságára és törvényszékére való jelölés. Ezzel összhangban az Országgyűlésről szóló törvény értelmében az Európai Unió Bírósága magyar tagjainak személyére a kormány tesz javaslatot, a jelöltet az Országgyűlés meghallgathatja. Csehi Zoltánt az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága múlt hétfői ülésén meghallgatta és támogatta – derül ki az Igazságügyi Minisztérium (IM) közleményéből.

A közlemény szerint Csehi Zoltán csaknem harmincéves tudományos és egyetemi oktatói pályafutást maga mögött hagyva, 2016 óta az Európai Unió Törvényszékének bírája. Előtte hosszú évekig tanszékvezető egyetemi tanár volt Magyarországon és vendégoktató a Lyoni Katolikus Egyetemen. Hét könyv, több mint 150 jogi tanulmány és számos egyéb szakmai közlemény szerzője.

2016-ban történt kinevezését megelőzően ugyancsak támogatta jelölését az Országgyűlés Európai ügyek bizottsága, emellett alkalmasságáról pozitív véleményt adott az úgynevezett 255. cikk szerinti bizottság is. Ez utóbbi testületet – amelynek tagjai többek között korábbi tagállami legfelsőbb bírósági és alkotmánybírósági elnökök és korább európai bírósági bírák – a lisszaboni szerződéssel hozták létre a tagállamok abból a célból, hogy a bírójelöltek szakmai megfelelőségét garantálja.

Az IM kitért arra is, „bevett gyakorlat”, hogy a tagállamok kormányai az Európai Unió Bíróságába olyan jelöltet állítanak, aki azt megelőzően az Európai Unió Törvényszékén töltött be bírói tisztséget és így jól ismeri az intézmény működését. Az Európai Unió Bíróságának jelenlegi elnöke, valamint hat másik tagja is törvényszéki bíró volt a bíróságra történő kinevezését megelőzően – jegyezték meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 20.

Társadalmi felelősségvállalás kérdése is a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása

Évente közel 200 milliárd forintot fizetnek be a hazai vállalkozások rehabilitációs hozzájárulásként az államkasszába, mivel a foglalkoztatottak között a megváltozott munkaképességű alkalmazottak aránya nem éri el az öt százalékot. Becslések szerint ez a csoport akár 100 ezres tartalékot is jelenthet a magyar munkaerőpiacnak. Az ezen munkavállalók munkába állításához szükséges jól átgondolt stratégia kidolgozásához és megvalósításához a legtöbb vállalat jelenleg nem tud megfelelő szakembert allokálni, ezért érdemes külsős szakértő vagy HR szolgáltató támogatását bevonni.

2024. június 20.

MOKK: tudatosabban tervezik vagyoni viszonyaikat a házasságra készülők

Egyre idősebb korban házasodnak a magyarok, a nők átlagosan már csaknem harminc évesen kötnek először házasságot. A magasabb életkorral gyakran nagyobb vagyon jár, ami a közjegyzők tapasztalatai szerint az egyik oka, hogy egyre többen kötnek házassági vagyonjogi szerződést. Az általános vélekedéssel szemben ez nemcsak a kapcsolat megszűnése esetén segítheti a feleket, de egy bedőlt hitel tekintetében a közös családi vagyon egy részét is megmentheti. Sokan pedig azért szerződnek a házastársukkal, mert több kapcsolatból is született gyermekük, és azt szeretnék, hogy egyenlően örököljenek utánuk.