Pert nyert az Utcajogász a Metropol ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Pert nyert az NMHH Médiatanácsa és az Utcajogász a Metropolt kiadó Mediaworks Hungary Zrt. ellen. A Médiatanács után a bíróság is kimondta, hogy kirekesztő módon járt el a Metropol, amikor tavaly nyáron egy cikkében a hajléktalan embereket általánosító módon erőszakosként ábrázolta.

A most született bírósági döntés előzménye a Metropol 2021 augusztusában megjelent, “Olvasóink küldték: mutatjuk, hol zaklatják a kéregetők a járókelőket – itt a budapesti koldustérkép!” című cikke. A szerző nélkül megjelent cikkben névtelen olvasói levelekre támaszkodva a lap azt kívánta bemutatni, hogy a fővárosban “hajléktalanok csapatai” erőszakosan zaklatják a járókelőket. A cikket hajléktalan emberekről kiszolgáltatott helyzetben, hozzájárulásuk nélkül készített képekkel ábrázolták. Az újság sem hajléktalan embereket, sem pedig döntéshozókat, vagy szociális szakembereket nem szólaltatott meg a cikk elkészítéséhez.

Az eljárás az Utcajogász Egyesület bejelentése miatt indult. A bejelentés nyomán a Médiatanács a kirekesztés tilalmára vonatkozó szabály megsértése miatt nyáron a Mediaworks-öt 250 ezer forintos bírság fizetésére és közlemény közzétételére kötelezte. A döntés ellen a Mediaworks fordult bírósághoz, vitatva, hogy a lap célja a megbélyegzés lett volna. Miután a per megindult, az Utcajogász kérelmezte a bíróságtól, hogy beavatkozhasson a perbe. A bíróság az Utcajogász kérelmének helyt adott, így a szegény emberek jogait védő egyesület a Médiatanácsot támogathatta a perben.

A Fővárosi Törvényszék 2022. november 17. napján kelt ítéletében a Mediaworks keresetét elutasította és kimondta: “Nem vonja kétségbe a bíróság, hogy a hajléktalanok között lehetnek olyanok, akik a cikkekben kifogásolt erőszakos, súlyosan közösségellenes magatartást tanúsítják, de a közölt állítás a hajléktalan közösség egészére vonatkozott, ami mindenképpen meghaladta azt az elkövetői kört, amely a cikkekben bemutatott problémával érintett. A kifogásolt írások nem is törekedtek arra, hogy megtegyék a két csoport (hajléktalanok és erőszakos koldusok) közötti, átfedést is megengedő különbségtételt. (…) kifogásolt közlés (…) olyan mértékben volt kirekesztő a hajléktalan közösséggel szemben, hogy az őket ért jogsérelemről a nyilvánosság széles körét indokolt tájékoztatni.” A bíróság szerint nem csak a bírságot kell a Metropolnak befizetni, de közleményt is közzé kell tenni, mivel “így csökkenthető a demokratikus nyilvánosságban a sérelmes közlés folytán bekövetkezett kár, és ez a szankció arra is alkalmas, hogy kellő visszatartó erővel bírjon a jövőbeni hasonló jogsértésekkel szemben.” Az ítélet nem jogerős.

A Utcajogász Egyesület tagjai a bíróság döntésének különösen örülnek, mivel egyszer már indítottak pert a Koldustérkép miatt, sikertelenül. Akkor úgy tűnt, hogy jogi következmény nélkül marad a hajléktalan emberek nyilvános megbélyegzése. Az Utcajogász Egyesület szerint a közigazgatási bíróság friss döntése üzenet azon sajtótermékek számára, amelyek egyoldalúan mutatnak be összetett társadalmi problémákat, és ezzel – indulatokat keltve – a kiszolgáltatott emberekkel szembeni előítéleteket erősítik.

Forrás: Utcajogász Egyesület sajtóközleménye


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.