Polgári peres eljárások: változó szabályok


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Változások jönnek a polgári peres eljárásokkal kapcsolatos költségek előlegezése és viselése körében  – hívta fel a figyelmet közleményében a Fővárosi Törvényszék.


A perben a bizonyítással járó költségeket a bizonyító fél köteles előlegezni. Bizonyító félnek azt a
személyt kell tekinteni, akinek érdekében áll, hogy a perben jelentős tényeket a bíróság valósnak
fogadja el.

A kirendelt tolmács és fordító díjának előlegezésére vonatkozó szabály 2018. január 1-től úgy
változik, hogy a bizonyítással összefüggő fordítási és tolmácsdíjakat a bizonyító fél köteles
előlegezni. A kirendelt fordítónak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó költségét
vagy a bírósági irat bizonyítással nem összefüggő külföldi kézbesítésének a költségét a felperesnek
kell előlegeznie. A kirendelt tolmácsnak a bizonyítással nem összefüggő alkalmazásával járó
költségét az a fél előlegezi, akinek személye miatt a tolmács alkalmazása szükségessé vált. Fordítás
szükségessége esetén – bizonyos kivételekkel – egyszerű fordítás alkalmazható.

Az ügygondnok díját előzetesen letétbe kell helyezni. Ezt a díjat annak a félnek kell előlegeznie,
aki az ügygondnok kirendelését kérte, illetve akinek perbeli cselekménye folytán a kirendelés
szükségessé vált. Az állam csak annak az ügygondnoknak a díját előlegezi, akit az alperes részére
jogszabály rendelkezése szerint ki kell rendelni. Abban az esetben is az állam előlegezi az
ügygondnoki díjat, amikor valaki ellen jogszabály rendelkezéséből eredően kell megindítani a
keresetet. Az új rendelkezések szerint a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog az
ügygondnoki díj előlegezésére nem terjed ki.

 

A végrehajtói kézbesítés díjának előlegezésére az annak teljesülésében érdekelt fél köteles. Azt a
költséget is az állam előlegezi, amelynek előlegezésére az érintett fél – vagy jogszabály, vagy az
Európai Unió kötelező jogi aktusa, vagy nemzetközi szerződés rendelkezése, továbbá
költségkedvezmény folytán – nem köteles.

A költségeket az érintett félnek kifejezetten fel kell számítania és okirattal igazolnia, mert a bíróság
hivatalból nem veszi figyelembe a perköltséget. A jogi képviselővel eljáró fél kizárólag
jogszabályban meghatározott költségjegyzék előterjesztésével tehet eleget a felszámításnak.
A perköltségviselés fő szabálya szerint a pervesztes fél téríti meg a per nyertesének perköltségét,
saját költségeit pedig maga viseli. Ha a felek egyezséget kötnek, a felek megállapodásában
megjelölt fél téríti meg a költségeket. Ilyen megállapodás hiányában a pernyertesség-pervesztesség
szabálya szerinti kerül sor költségviselésre.

A polgári perben a következő költségkedvezmények érvényesülhetnek: tárgyi költségmentesség,
személyes költségmentesség, tárgyi költségfeljegyzési jog, személyes költségfeljegyzési jog, tárgyi
és személyes illetékmentesség, tárgyi illetékfeljegyzési jog, mérsékelt illeték, valamint mentesség a
pártfogó ügyvédi díj előlegezése vagy megfizetése alól.

A költségfeljegyzési jog általános, a költségmentesség kivételes költségkedvezmény. A
költségfeljegyzési jog kiterjed az illeték és a költségek meghatározott részére, illetve az illetékre,
valamint a tételesen meghatározott költségekre.


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.