Politikai hirdetések a közösségi médiában

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az USA-t már egy ideje lázban tartja a hír, miszerint külföldi szervezetek az internet segítségével befolyásolták a múlt évi választásokat.  A hírre a jogalkotás is reagált, múlt héten beterjesztettek egy javaslatot, amely a politikai hirdetésekre vonatkozó szabályozást kiterjesztené a televízióra, rádióra, a nyomtatott sajtóra és a közösségi médiára is.

Amy Klobuchar és Mark Warner demokrata, valamint John McCain republikánus szenátorok benyújtották a szenátusnak a „Becsületes reklámozásról” szóló javaslatot, amelyet a Kongresszus a 2016-os választásokba történő állítólagos orosz beavatkozásra szánt válaszként elfogadhat.

Az új jogszabály kiterjesztené a televízióra és a rádióra vonatkozó választási szabályokat a fizetett internetes és közösségi médiában megjelenő hirdetésekre is. Az új szabályozás leginkább a Facebookot, a Twittert és a Google-t érintené.

Klobuchar szenátor szerint: „A jogalkotásunk kudarcot vallott és nem tudta követni a fejlődő technológiát és a külföldi hirdetések lehetőslégét.”

Az új jogszabály hatálya kiterjedne minden digitális platformra, amelynek legalább havi 50 millió látogatója van. A szabályozás lényege, hogy az oldal üzemeltetőjének nyilvánosságra kellene hoznia minden olyan választási hirdetést, illetve annak megrendelőjét, amelyre 500 dollárnál több pénzt költöttek.

A javaslat azt is előírná az oldalak üzemeltetőinek, hogy mindent tegyenek meg, ami az adott helyzetben elvárható, annak érdekében, hogy külföldi magánszemélyek és szervezetek ne tudjanak politikai hirdetéseket vásárolni és ezzel ne tudják befolyásolni az amerikai választást.

A javaslatot a Képviselőházban Mike Coffman republikánus és Derek Kilmer demokrata képviselők előterjesztésére szintén tárgyalják.

A közösségi médiavállalatok azután kerültek a kongresszusi vizsgálatok látóterébe, hogy elterjedt a hír, miszerint Oroszország megpróbálta befolyásolni a 2016-os elnökválasztást, annak érdekében, hogy a demokrata jelölt, Donald Trump nyerje azt meg. Ezeket az álltásokat azonban Trump és az oroszok is tagadták.

Warner szenátor szerint a rubelben kifizetett körülbelül 150.000 dollár értékű politikai hirdetés valószínűleg csak a jéghegy csúcsa, mivel számos hirdetést eltérő valutában fizettek.

 A javaslatot előterjesztő szenátorok annak ellenére reménykednek a közösségi médiavállalatok együttműködésében, hogy azok már előre ellenezték az új jogszabályt.

Egyelőre még nem létszik, hogy a javaslat milyen támogatással bír a Kongresszusban és az sem, hogy ha majd szavazásra kerül a sor, akkor hányan fogják azt támogatni.

A közösségi médiavállalatok azonban már lobbiznak annak érdekében, hogy ha megakadályozni nem is tudják, legalább módosítsák a javaslat tartalmát.

A médiavállalatok kijelentették, hajlandóak együttműködni a Kongresszussal és információkat átadni, azonban a jogszabályok kötelezik őket a felhasználók adatainak védelmére. A Facebook például több ezer hirdetésre vonatkozó adatot adott át a kongresszusi vizsgálóbizottság tagjainak a legutóbbi találkozójukkor.

A Google úgy foglált állást, hogy megvizsgálja, milyen lépéseket tud tenni a különböző platformjain és szorosan együtt kíván működni a Kongresszussal, a Szövetségi Választási Bizottsággal és a technológiai szektorral a megfelelő megoldás megtalálása érdekében. A Google szóvivője Riva Sciuto kifejtette: „Minden törekvést támogatunk, amely segíti az átláthatóságot és amely megakadályozza a külföldi visszaéléseket.”

Klobuchar és Warner szenátorok azt is elképzelhetőnek tartják, hogy az intézkedést egy másik nagyobb jogszabálymódosítási javaslat részeként terjesztik majd elő.

A szenátorok azt szeretnék, ha a jövő év elejére elfogadásra kerülne a javaslat és így a 2018 novemberében tartandó félidős választások során már alkalmazható lenne. Ez a választás a mind a 435 képviselői helyet és 100 szenátori helyet érint.

A javaslat elfogadását azért sürgetik, mert számos képviselő, szenátor és hivatalnok adott hangot félelmének, hogy Oroszország azt a választást is igyekszik majd befolyásolni.

A Facebook, a Twitter és Google kijenetette, november 1-jén jogi vezetőik meg fognak jelenni a Képviseklőház és a Szenátus Hírszerzési Bizottsága előtt és tanúskodni fognak a vállalatok nevében. (reuters.com)

[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]

---