Polt: csökken a bűncselekmények száma

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyészség tavalyi tevékenységéről szóló beszámolót is tárgyalta az Országgyűlés csütörtök délután. 

A bűncselekmények számának további csökkenéséről számolt be Polt Péter legfőbb ügyész a parlament előtt. Bár a regisztrált bűncselekmények száma 3,8 százalékos emelkedést mutatott 2016-ban, amikor meghaladta a 290 ezret, ez egy húszezer részcselekményből álló Zala megyei csalássorozat eredménye. 

Tavaly a korábbinál kevesebb, 100 ezer regisztrált bűnelkövetőt tartottak nyilván – folytatta. Közölte azt is: 122 ezer ügynél vizsgálták 2016-ban, hogy alkalmasak-e a vádemelésre, és az ügyszám több mint felében ezt meg is tették, míg 11 százalékában a nyomozás megszüntetéséről döntöttek, 8 százalékában annak elhalasztásáról, 3,6 százalékában közvetítői eljárásról. 

Több mint 28 ezer ügyben az ügyész a hagyományos vádiratot nyújtotta be, 15 ezer ügyben gyorsított módszert alkalmazott, további 18 ezerben a tárgyalás mellőzésére tett indítványt. 

Az időszerűségre vonatkozóan jó eredményként értékelte a legfőbb ügyész, hogy az ügyek 84 százalékában az ügyintézés 30 napon belüli befejeződött, a 90 napot pedig mindössze öt ügyben lépték túl.

Polt Péter szerint nagy jelentősége volt a célvizsgálatoknak is, ezek közül a korrupciós bűncselekményekre vonatkozókat emelte ki. 

A legfőbb ügyész javuló váderedményességről számolt be, az érték tavaly 97,5 százalékos volt – mondta. 

Fontos változásnak ítélte, hogy míg korábban emelkedett a hatályon kívül helyezés a másodfokú eljárásokban, tavaly azonban ezen esetek száma 20 százalékos csökkenést mutatott. 

[htmlbox Változásfigyeltetés]

 

Mérsékelten növekedett az elsőfokú ügydöntő határozatok elleni fellebbezéseik száma. Közölte azt is: a büntetések kiszabásával kapcsolatban nem voltak elégedettek, azok összességében enyhének tekinthetők – állapította meg. 

A bűnösen szerzett vagyon elvonására szolgáló vagyonelkobzást az egyik legfontosabb intézménynek nevezte, amely további bűncselekményeket előzhet meg. 

2016-ban az ügyészek több mint ötezer keresetet nyújtottak be, legtöbb esetben civilek ellen, a tevékenységüket beszüntető eljárásokat kezdeményeztek. Emellett a környezet- és természetvédelem érdekében, valamint az általános szerződési feltételek tisztességtelen volta miatt is számos eljárást indítottak. A büntetés-végrehajtás törvényességi felügyelete, a jogvédelem ellátásában növekvő számú feladatról számolt be. 

Közölte azt is: tavaly tevékenyen részt vettek az igazságügyi tárca fontos kodifikációs feladataiban. Országgyűlési képviselők számára 77 írásbeli, 3 szóbeli választ igénylő, valamint 13 azonnal kérdésre válaszoltak. 

Intenzívnek nevezte az ügyészség nemzetközi kapcsolatait, gazdálkodását pedig stabilnak ítélte, de beszámolt arról is: folytatják a korábban megkezdett infrastrukturális fejlesztéseket.

(MTI)

---