Polt: csökkent a bűncselekmények száma


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az ügyészség sikerességét is jelzi Polt Péter szerint, hogy csökkent a regisztrált bűncselekmények száma.


Az előző évek működésének sikerességét is jelzi Polt Péter legfőbb ügyész szerint az, hogy 2015-ben csökkent a regisztrált bűncselekmények száma. Ez összefügg az ügyészség büntetőjogi tevékenységével – mondta Polt Péter a Legfőbb Ügyészség 2015-ös tevékenységéről szóló beszámoló parlamenti tárgyalásának nyitányaként.

A csökkenés valamennyi fontos bűncselekményi kategóriát érintett: a lopásokat, az emberöléseket, az okirattal vagy szerzői jogokkal kapcsolatos bűncselekményeket. Vannak azonban olyan kategóriák is, amelyekben növekedést tapasztaltak: az embercsempészés terén például, ami tavaly, mintegy duplájára emelkedett, 662 regisztrált esettel – ismertette.

A gazdasági bűncselekmények száma is magasabb lett, több, akár milliárdos nagyságrendű értékben is tapasztalt ilyet az ügyészség, ahogy azt is, hogy a módszerek kifinomultabbá váltak, a felderítési nehézségek növekedtek. E bűncselekmények felderítését a határon átnyúló bűnözés is nehezíti – tette hozzá legfőbb ügyész, aki ezért fontosnak nevezte a közös nyomozócsoportok felállítását, amelyek megítélése szerint sikeresen működnek. 

[htmlbox BDT]

 

A Központi Nyomozó Főügyészséghez és regionális szerveihez 25 százalékkal kevesebb feljelentés érkezett tavaly a megelőző évhez képest, a nyomozás elrendelésének száma azonban csak 10 százalékkal csökkent a bűncselekmények bonyolultabbá válása miatt. Ugyanakkor az ügyészség által alkalmazott fokozott felügyelet számában jóval kisebb arányú csökkenést tapasztaltak.

Polt Péter elmondta, a legsúlyosabb kényszerintézkedésre, az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványaik 88 százalékát a bíróság megalapozottnak találta, ami a gyanú megalapozottságára is utal. 

Közvádlói feladatából adódóan az ügyészség alig érzékelt bűncselekményszám-csökkenést, és az ügyek mintegy felében döntött úgy az ügyészi szervezet, hogy vádat emel – ismertette. 

A tavalyi tevékenység legfontosabb tényezőjének nevezte Polt Péter a büntetőeljárás egyszerűsítését és gyorsítását. A vádemelési javaslattal érkezett ügyek közül több mint 4600 esetben közvetítői eljárásra utalták az ügyet, de éltek a bírósági elkerülés más lehetőségével is. A legfőbb ügyész megjegyezte: rendkívüli módon növekedett a tárgyalás mellőzésével lezárt ügyek száma. 

Tavaly folytatódott az a tendencia is, hogy a bűncselekmény útján szerzett javakat minél nagyobb arányban vonják el, itt a legfőbb ügyész a pénzmosás visszaszorítását és a vagyonvisszaszerzést emelte ki. 

Ismertetése szerint nem volt jelentéktelen azon ügyek aránya, ahol ugyan nem volt kötelező, mégis részt vett ügyész a bírósági eljárásban. 

 

Beszámolt arról is, hogy a vádlottak számának csökkenésével párhuzamosan az elítéltek száma is csökkent, de több mint 80 százalékos volt azok aránya, akiket büntetéssel sújtottak. Emelkedett az életfogytiglanra ítéltek száma, a megelőző 27-ről 39-re.

Szólt még az általános szerződési feltételek be nem tartásával összefüggő esetek jelentős számáról, amiben különösen a webáruházak érintettek, de arról is, hogy az ügyészség kiemelten kezeli a gyermek- és ifjúságvédelem ügyét. Hozzátartozók közötti erőszakos ügyekkel kapcsolatban az ügyészség mintegy ezer bírósági eljárásban lépett fel. Emellett érzékelhető feladatbővülést okozott az illegális migrációval összefüggésben fogva tartott személyek számának növekedése. 

Az országgyűlési képviselőktől érkező tájékoztatási kötelezettségnek az ügyészség a jogszabályoknak megfelelően eleget tett – jelentette ki Polt Péter.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.