Brüsszel beperli Magyarországot a szuverenitásvédelmi törvény miatt
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Kúria joggyakorlat-elemző csoportja több mint 1500 ügyet tekintett át, amelyek alapján korrekciókat javasolnak.
Pontosításokra szorul a szabálysértésekről szóló törvény a Kúria joggyakorlat-elemző csoportjának összegző véleménye szerint például a rendkívüli jogorvoslatok, a megalapozatlanság jogkövetkezményei vagy az olyan, jellemzően nem kriminális szabálysértések esetében, mint amilyen a tiltott helyen fürdés vagy a jégen tartózkodás szabályainak megsértése.
Feleky István kúriai bíró, a csoport vezetője a Kúrián tartott háttérbeszélgetésen kedden elmondta: több mint másfél ezer, 2014 első félévében befejezett ügyet tekintettek át. A vizsgálatot az indokolta, hogy évente több százezer szabálysértési ügyben járnak el a helyi bíróságok.
A szabálysértési területet 1999-ben, majd 2012-ben is törvényi szinten szabályozták. A 2012-es törvény jelentős módosításokon esett át, amelyek ez év elején léptek életbe.
A joggyakorlat-elemző csoport véleménye szerint a változások kedvező irányúak, de még szükség van további korrekciókra. A vizsgálat során – nem várt fejleményként – az is felmerült, hogy „az Országgyűlés nem a törvénytervezet végső változatát fogadta el, a Magyar Közlöny 2015. évi 195. számában mégis a véglegesített törvénytervezet került kihirdetésre”. A csoport azonban leszögezte, hogy – a jogalkotásról szóló 2010. évi törvény alapján – a közlönyben kihirdetettjogszabályt kell hitelesnek tekinteni, és az esetleges közjogi érvényesség kérdésében kizárólag az Alkotmánybíróság dönthet.
Feleky István elmondta: a szabálysértési jog hiányosságai esetén a bírák többnyire a büntető anyagi, illetve eljárási szabályokhoz – a büntető törvénykönyvhöz, illetve a büntetőeljárási törvényhez – nyúlnak mint kisegítő szabályokhoz. Ez azonban nem nyújt megoldást minden problémára. Például arra, hogy nincs lehetőség a bíróság jogerős ügydöntő határozatának korrigálására.
Kommentár a polgári perrendtartáshozSzerkesztő: dr. Wopera Zsuzsa |
---|
Részletesen bemutatja a polgári eljárásjog hazai bírósági gyakorlatát, a magyar szabályozásra szerves hatással bíró uniós szabályozást, valamint a perek elhúzódósára tekintettel az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatát is. |
Büntetőperekben a jogerős ítéletek törvénysértéseinek orvoslására szolgál a Kúrián kezdeményezhető felülvizsgálati eljárás. Szabálysértési ügyekben ez nem lehetséges, így még abszolút eljárási szabálysértések – például kizárt bíró által hozott döntés – esetén sincs rendkívüli jogorvoslat. A joggyakorlatelemző-csoport szerint legalább ebben a szűk körben meg lehetne nyitni a szabálysértési ügyekben is a felülvizsgálat lehetőségét.
Ugyanakkor Feleky István arra is felhívta a figyelmet: a kis súlyú ügyekben – a szabálysértési értékhatár jelenleg ötvenezer forint – nincs szükség általános fellebbezési jogra, ez még a strasbourgi emberi jogi bíróság működésének alapjául szolgáló római egyezmény szerint sem indokolt, mivel kimondja, hogy kisebb jelentőségű bűncselekmények esetében – ide sorolandó a szabálysértés is – a jogorvoslati jog korlátozható.
A szabálysértési ügyek közül azokban jár el már első fokon is bíróság, ahol elzárást is ki lehet szabni. A többi ügyben első fokon a szabálysértési hatóság illetékes, és ha a döntése ellen kifogással él az eljárás alá vont személy, akkor kerül bíróság elé az ügy.
Feleky István elmondta: az ilyen úgynevezett kifogásos ügyekben jelentős probléma, hogy ha a bíróság azt tapasztalja, megalapozatlan a megtámadott hatósági döntés, amely nem egyszer szinte semmilyen bizonyítékkal nincs alátámasztva, akkor sem helyezheti azt hatályon kívül, új eljárásra utasítva a hatóságot, hanem vagy maga áll neki bizonyítani, hogy megalapozott döntést hozhasson, vagy egyszerűen megszünteti az eljárást. E téren változtatásra lenne szükség, hogy a bíróság visszaadhassa a nem kellően bizonyított ügyeket, megalapozatlan határozatokat a hatóságoknak új eljárás lefolytatása érdekében.
Sajnos a kifogásos ügyekben a bíróságok gyakran találkoznak megalapozatlan hatósági határozatokkal – jegyezte meg a Kúria bírája.
A jogalkotás kriminalizáló, büntetőjog irányában eltolódó jellege kapcsán a joggyakorlat-elemző csoport úgy fogalmazott: „kétségtelen, hogy ez is a szabálysértési jog elvileg lehetséges útja”. Ehhez azonban szükséges „a szabálysértések közül kiszűrni a kétségesen kriminális jellegű cselekményeket, például, közel sem kimerítően említve: jogosulatlan közterületi értékesítés, jégen tartózkodás szabályának megsértése, tiltott fürdés”.
Jelenleg a szabálysértési jogban érvényesül a „kis háromcsapás”, azaz szinte bármely szabálysértésért elzárást kell kiszabni abban az esetben, ha valaki fél éven belül harmadszor követi el. Feleky István elmondta, hogy e rendelkezések alapján akár három cigarettacsikk eldobásával megvalósított három köztisztasági szabálysértés is megalapozhatja ezt a döntést, ahogy erre már volt is példa.
Az új szabályozás erősödő kriminális jellegét mutatja az is, hogy emelkedett az elzárással fenyegetett cselekmények száma, jelentősen nőtt a helyszíni bírság alkalmazásának lehetősége, és megjelent a körérdekű munka önálló büntetésként alkalmazása.
Bírósági Döntések Tára |
---|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni. |
A szabálysértésekkel kapcsolatos joggyakorlat-elemző csoport jelentését a Kúria büntető kollégiuma már elfogadta, ezután a kollégiumvezető dönt arról, hogy tesz-e a jogalkotással kapcsolatos észrevételeket.
A kúriai és alsóbb fokú bírákból, továbbá más intézmények jogalkalmazóiból és a jogtudomány képviselőiből álló joggyakorlat-elemző csoportok Darák Péter kúriai elnök 2012-es hivatalba lépése óta évről évre különféle területeken vizsgálják az ítélkezési gyakorlat vitatott problémáit.
(MTI)
Brüsszel fokozta jogi nyomásgyakorlását Magyarország szuverenitásvédelmi törvénye ellen, azzal érvelve, hogy az alapvető jogok széles körét sérti a jogszabály.
A gyámhatóság a bíróság azonos ügyben született korábbi ítéletében foglaltakat egyszerűen mellőzve ismét elutasította a Háttér Társaság által képviselt meleg kérelmező örökbefogadásra való alkalmasságát. A megismételt eljárásban a hatóság szinte kizárólag azokat az érveket hozta fel, amelyekről néhány hónapja a bíróság már kimondta, hogy jogellenesek.
Elindult a jogi hallgatók számára meghirdetett Lawyer for a Day, valamint a vállalatértékelés iránt érdeklődő közgazdász hallgatóknak szóló Advisor for a Day esettanulmányi verseny a DLA Piper Hungary szervezésében. A megmérettetés célja, hogy a diákok valós munkakörnyezetben, mindennapi jogi és üzleti kihívásokon keresztül nyerjenek bepillantást az iroda tanácsadóinak mindennapi munkájába. A hallgatóknak október 25-ig van lehetőségük jelentkezni.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!