Pontosítani kellene a népszavazási szabályokat?
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Nemzeti Választási Iroda és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem A népszavazás szabályozása és gyakorlata Európában és Magyarországon címmel rendezett konferenciát csütörtökön.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) vezetője szerint a jogbiztonság miatt indokolt lenne több, a népszavazásra vonatkozó szabály pontosítása, például az, hogy mennyi időn belül lehet egy népszavazási kérdés ügyében az Alkotmánybírósághoz fordulni alkotmányjogi panasszal.
Pálffy Ilona a népszavazásról rendezett csütörtöki, budapesti konferencián tartott előadásában azzal kapcsolatban, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) a múlt héten döntött úgy, alkotmányellenes a férfiak kedvezményes nyugdíjba vonulása ügyében indított népszavazási aláírásgyűjtés, kiemelte: célszerű lenne szabályozni, hogy mennyi időn belül lehet alkotmányjogi panaszt benyújtani egy hitelesített kérdéssel kapcsolatban, illetve hogy az Ab-nek mennyi időn belül kell a kérdésben döntenie.
Közölte, ennek a szabálynak a hiányában előfordulhat olyan eset is, hogy a kezdeményezők már összegyűjtik a népszavazás kiírásához szükséges 200 ezer aláírást, amikor az Alkotmánybíróság úgy dönt, hogy alkotmányellenes a kérdés.
Az NVI elnöke szerint más területen is fontos lenne a szabályok pontosítása. Emlékeztetett arra: a jelenlegi szabályozás szerint nem lehet országos népszavazást tartani a többi között a központi költségvetésről, a központi költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről, járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról.
Ugyanakkor – mondta – az alkotmánybírósági gyakorlat ezt a szabályt túlságosan is kiszélesítette, és lényegében minden népszavazási kérdésre „ráhúzható”, hogy érinti a költségvetést. Jelezte: véleménye szerint meg kellene fontolnia a törvényalkotónak, hogy pontosítsa a költségvetésre vonatkozó tilalmat.
Pálffy Ilona elmondta azt is, két hónapja kezdeményezték az Igazságügyi Minisztériumnál, hogy a népszavazási kérdések aláírásgyűjtő íveit az NVI központilag állítsa elő. Hozzátette, hogy ez a gyűjtőknek költségmegtakarítást jelentene, az NVI számára pedig könnyebbé tenné az ívek feldolgozását, jelenleg ugyanis problémás lehet a különböző minőségű fénymásolókkal előállított ívek ellenőrzése.
A választási iroda kezdeményezésére egyelőre nem érkezett válasz, ahogyan arra a felvetésükre sem, hogyan állítsanak fel sorrendet az úgynevezett „versengő” népszavazási kezdeményezéseknél. Ezért az NVI egy blokkolóórát helyezett el a székháza portáján, és a jövőben csak olyan kezdeményezéseket fogad be, amelyeken rögzítik, azok mikor érkeztek.
|
Bírósági Döntések Tára
|
|
A folyóirat egyfelől publikációs fórumot kíván biztosítani a megyei, illetve az ítélőtáblai döntések számára, másfelől azzal, hogy a mértékadó bírósági döntések közül válogat, a jogalkalmazás egységességét kívánja támogatni.
További információ és megrendelés >>
|
Az NVI elnöke utalt arra: Magyarországon 200 ezer választópolgár aláírása szükséges az országos ügydöntő népszavazás kiírásához, ami ugyan elsőre soknak tűnik, különösen azoknak, akik éppen gyűjtik az aláírásokat, de nemzetközi összehasonlításban inkább kevésnek számít. Példaként említette, hogy Horvátországban, Lettországban és Máltán a választópolgárok 10 százalékának ajánlása szükséges, Lengyelországban 500 ezer, Litvániában 300 ezer aláírás kell, sőt vannak olyan országok is, ahol választópolgár nem is kezdeményezhet népszavazást.
Pálffy Ilona szólt arról is, hogy szélesedett a szavazásra jogosultak köre, a külföldön élő magyar állampolgárok is részt vehetnek a népszavazáson, és megváltozott az is, milyen témákban nem lehet népszavazást tartani.
Jelezte: a tapasztalatok szerint a tiltott tárgykörök közül a legtöbb probléma a költségvetéssel kapcsolatban merül fel, de sok az alaptörvénybe ütköző kérdés, vagy az olyan is, amely nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
(MTI)
