Portik Tamás nem ismerte el felelősségét az ügetői merényletben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Nem ismerte el felelősségét az 1996-ban, az ügetőn történt emberölési kísérletben Portik Tamás szerdán a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén. Az ügyészség szerint ő adott megbízást a gyilkosságra.

Portik Tamás – akit a Terrorelhárítási Központ fegyveres kommandósai kísértek a tárgyalóterembe – azt hangsúlyozta: egy eljárásban kellene egyesíteni az ellene folyamatban levő ügyeket. Akkor szerinte kiderülhetne, hogy nemhogy az ügetőn történt bűncselekményhez nincs köze, hanem a szintén 1996 novemberében történt Prisztás-gyilkosságnak sem a felbujtója.

A vádlott több tanú meghallgatását is indítványozta, szerinte ők igazolják, hogy az ügetőn történtek miatt jogerősen 11 év fegyházbüntetésre elítélt Tanyi György többeket is megfélemlített.

Az ügyész viszont azt mondta, hogy az alapügyben már meghallgatták e tanúk többségét, ezért – Tanyi György és a sértett tanúkénti meghallgatásán kívül – az indítvány elutasítását kérte.

A bíróság elutasította Portik Tamásnak azt az indítványát, hogy az ellene folyamatban levő ügyeket egyesítsék.

A budapesti ügetőn történt lövöldözés ügyében 2018 áprilisában hallgatták ki gyanúsítottként Portik Tamást, a vádhatóság augusztusban emelt vádat ellene felbujtóként, előre kitervelten, aljas indokból elkövetett emberölés kísérlete miatt.

A hajtóként dolgozó sértettre 1996. november 13-án este az ügetőn négy lövést adtak le és három golyó el is találta. Az életét csak a szakszerű orvosi ellátás mentette meg.

Az 52 éves vádlott az ügyészség szerint az 1990-es évek közepétől egy olyan, mintegy 15-20 emberből álló csoportot szervezett maga köré, amelyet ő irányított, a tagoknak az volt a feladatuk, hogy végrehajtsák az utasításait. A férfi egy elszámolási vita miatt 1996. november 1-jén Budapesten megölette riválisát, Prisztás Józsefet, és ebben az ügyben hallgatták ki a hajtót.

A hajtó a folyosón említést tett a rendőröknek arról, hogy az emberölés hátterében szerinte Portik Tamás állhat. A vádlott tudomást szerzett erről és elhatározta, hogy megöleti az általa besúgónak, „vamzernek” tartott férfit.

Portik Tamás az ügyészség szerint 1996 novemberének elején rávett egy másik férfit arra, hogy végezzen a hajtóval. A megbízott az akcióba bevonta öt társát – köztük a testvéreit – és beszerzett egy puskát is. A fegyvert előbb a Fiumei úti temetőben elrejtette, mivel az határos az ügetőpályával, majd végre is hajtotta a gyilkossági kísérletet.

Az Országos Rendőr-főkapitányság korábbi közleménye szerint a hajtó annak a Prisztás Józsefnek volt a barátja, akit 1996. november 1-jén a budapesti Ladik utcában megöltek, ugyancsak Portik Tamás megbízásából. A rendőrség szerint a hajtó ellen elkövetett merénylet az 1996 végén kezdődött leszámolásos jellegű budapesti bűncselekmény-sorozatnak volt az egyik állomása.

A Fővárosi Ítélőtábla 2018 januárjában jogerősen is 11 év fegyházbüntetést szabott ki a hajtó elleni merénylet elkövetőjére, Tanyi Györgyre. Az ítélet szerint a támadó testvérei és negyedik társuk bűnsegédként működött közre azzal, hogy figyelőként biztosították az elsőrendű vádlott tettét és segítették menekülésében.

A Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla 2016 májusában jogerősen 15 év fegyházra ítélte Portik Tamást és Hatvani Istvánt. A bűnsegédlettel gyanúsított Fazekas Ferenc – akit azzal vádoltak, hogy a helyszínre csalta Prisztás Józsefet – tíz évet kapott.

A vádlottak mindvégig tagadták bűnösségüket, és több, korábban más ügyben elítélt tanú is azt mondta, úgy tudja, hogy a végrehajtó nem Hatvani István volt, hanem Jozef Rohác.

A szlovák Jozef Rohác – aki életfogytiglani büntetését tölti az 1990-es években elkövetett, négy halálos áldozatot követelő Aranykéz utcai robbantás és a Fenyő-gyilkosság miatt – júniusban vallomást tett, azt mondta, ő követte el a gyilkosságot. Ezután a Portik Tamás és társai ellen folytatott eljárásban szereplő két védő perújítást kezdeményezett.

Portik Tamással szemben a Fenyő-gyilkosság ügyében is perújítást rendelt el a Fővárosi Ítélőtábla, abban az eljárásban azt vizsgálják, ő volt-e az emberölés felbujtója.

Az ügetői merénylet ügyében a bíróság január 15-ére tűzte ki az első tárgyalást, amelyen a vádlottat és a sértettet hallgatják meg.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.