Posta székház-ügy: felmentés született

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bűncselekmény hiányában felmentette a posta székházának értékesítése miatt hűtlen kezeléssel megvádolt Sz. Pált, a Magyar Posta Zrt. egykori vezérigazgatóját és öt társát a Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében – mondta Papp Gábor ügyvéd, Sz. Pál védője.

Az ügyben 2010 elején indult nyomozás Balsai István fideszes országgyűlési képviselő feljelentése alapján. A képviselő egyrészt a Magyar Posta egykori, Krisztina körúti székházának értékesítése miatt tett feljelentést, másrészt a posta új, XIII. kerületi Dunavirág utcai székházának bérletével kapcsolatban.

A Fővárosi Főügyészség 2013-ban emelt vádat különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés miatt a Magyar Posta. illetve az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Zrt. 3-3 munkatársa ellen.

A Magyar Posta igazgatósága, felügyelőbizottsága, valamint a tulajdonos ÁPV Zrt. igazgatósága 2006-2007-ben tárgyalta a társaság fővárosi Krisztina körúti székházának ügyét. Az ügyészség szerint a posta részéről K. Bálint, K. Péter és Sz. Pál, valamint a vagyonkezelő részéről V. Zsuzsanna, K. Zoltán és S. István az előterjesztésekben olyan költség- és bevételkimutatást tüntetett fel, amelyben oda nem tartozó vagy nem reális költségeket, díjat is szerepeltettek.    

Továbbá nem tértek ki a cég vagyonvesztésére azért, hogy az új székház bérlése tűnjön a leggazdaságosabb megoldásnak. A Magyar Posta Zrt. igazgatósága, felügyelőbizottsága, valamint az ÁPV Zrt. igazgatósága tagjai ezért a székházbérlés mellett döntöttek, illetve e döntést támogatták.

[htmlbox BDT]

 

Az ügyészség szerint a vádlottak ezzel az adott helyzetben a leggazdaságtalanabb megoldást választották, megszegték vagyonkezelői kötelezettségeiket, és a Magyar Postának tízéves viszonylatban több milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak.

A vádbeli bűncselekményért a törvény szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés szabható ki. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.

A Fővárosi Törvényszék csütörtöki döntése kapcsán Papp Gábor elmondta: posta vezetése számára az Állami Számvevőszék előírta, hogy egy épületbe vonja össze központi szervezetét. A perben a szakértők elmondták, hogy ennek a kötelezettségnek ingatlanvásárlással, -építéssel, lízinggel, illetve bérléssel lehetett eleget tenni.

A bíróság a szakértői vélemények alapján szóbeli indoklásában kifejtette, hogy a postát a vádlottak által választott megoldással, a bérléssel nem érte veszteség, az ingatlanok értékesítése nem volt áron aluli, a bérlés nem volt gazdaságtalan, az ingatlaneladásból befolyó összeget pedig a posta fejlesztésére, liberalizációjára, a piaci feltételeknek való megfelelésére fordították.

Papp Gábor hozzátette: a szakértői vélemények szerint védence, Sz. Pál vezetése alatt a korábban veszteséges posta nyereséges lett, még annak ellenére is, hogy az állam elvonta a cég osztalékát.

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön kihirdetett elsőfokú döntése ellen az ügyészség minden vádlott vonatkozásában fellebbezést jelentett be, így az nem jogerős.

A postaszékház eladása miatt indult büntetőper másodfokon folytatódik – közölte az ügyvéd.

(MTI)

---