Pótmagánvádlói fellépés hamis vádnál: döntött az AB

Szerző: Jogászvilág
Dátum: 2018. december 14.
Címkék: , ,
Rovat:
Az Alkotmánybíróság friss határozatában kiemelte: hamis vád esetén a bíróságoknak a törvényi tényállást és a konkrét ügy összes körülményét mindig egyedileg kell megvizsgálni ahhoz, hogy az Alaptörvénynek megfelelő döntés szülessen a pótmagánvádlóként történő fellépésről.

Az alkotmánybírósági eljárás indítványozója ellen egy korábban tett feljelentés alapján folytattak nyomozást a hatóságok. Ebben az eljárásban az indítványozót gyanúsítottként nyilvántartásra vették és kihallgatták. Utóbb azonban az eljáró hatóság a nyomozást – bűncselekmény hiányában- megszüntette. Ezt követően az indítványozó feljelentést tett az őt korábban feljelentő személy ellen hamis vád miatt. A feljelentés alapján nyomozás indult, amelyet azonban az eljáró hatóság szintén megszüntetett, az indítványozónak a megszüntető határozat elleni panaszát pedig elutasította. Tájékoztatta ugyanakkor a hatóság az indítványozót, hogy hatvan napon belül pótmagánvádlóként léphet fel. Az indítványozó élni kívánt ezzel a lehetőséggel, pótmagánvádlóként vádindítványt nyújtott be, azonban a bíróságok sem első-, sem másodfokon nem folytattak érdemi eljárást. A bíróságok álláspontja szerint az indítványozó a hamis vád vonatkozásában nem minősült sértettnek, mert a bűncselekmény által okozott sérelem az esetében csupán áttételes volt. Az indítványozó a bíróságok e végzései ellen fordult az Alkotmánybírósághoz.

Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak ítélte. Megállapította, hogy a pótmagánvádlóként történő fellépés lehetőségét – és ezáltal a bírósághoz fordulás jogát – a jogalkotó mind a korábban, mind a jelenleg hatályos büntetőeljárási szabályozásban csak a sértett számára és csak meghatározott feltételek teljesülése esetére tette lehetővé. A sértetti minőség vizsgálata az egyedi ügyekben eljáró bíróságok feladata.

Az Alkotmánybíróság szerint az eljáró bíróságok nem hagyhatták volna figyelmen kívül azt, hogy az indítványozó a büntetőeljárás lefolytatását a hamis vád minősített esete alapján kezdeményezte. A sérelem közvetlensége ebben az esetben ugyanis más megítélést kíván, mint a – bírósági gyakorlatban kidolgozott és részletesen elemzett – alapesetben. A hamis vád ezen minősített esetében a hamisan megvádolt személyt meggyanúsították, ami azt jelenti, hogy a hatóság közölte vele az alapos gyanút, adatait nyilvántartásba vette, és gyanúsítottként kihallgatta. A hamis vád által okozott sérelem az indítványozó esetében közvetlennek minősült, ami a sértetti minőségét megalapozta.

A bíróságok ugyanakkor a konkrét esetben ezeket a tényeket nem értékelték kellő körültekintéssel, így döntéseik alaptalanul korlátozták az indítványozót abban, hogy a hamis vád minősített esete miatt pótmagánvádlóként lépjen fel. Az Alkotmánybíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a bíróságok határozatai korlátozták az indítványozót a bírósághoz fordulás jogának a gyakorlásában, ami az indítványozó tisztességes bírósági eljáráshoz való jogának a sérelmét eredményezte.

A határozat teljes szövege elérhető az Alkotmánybíróság honlapján. A határozathoz dr. Balsai István, dr. Juhász Imre, dr. Pokol Béla és dr. Szívós Mária alkotmánybírók különvéleményt csatoltak.

Kapcsolódó cikkek:


Az ajánlattevő ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényének az uniós joggal összhangban álló eljárásjogi feltételei
2019. január 24.

Az ajánlattevő ajánlatkérővel szembeni kártérítési igényének az uniós joggal összhangban álló eljárásjogi feltételei

Nem ellentétes az uniós joggal az olyan tagállami eljárásjogi rendelkezés, amely a közbeszerzésre, illetőleg a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt bármely polgári jogi igény érvényesíthetőségének feltételéül (elfogadhatósági feltételéül) szabja, hogy valamely döntőbizottság, illetőleg – e döntőbizottság határozatának felülvizsgálata során – a bíróság a jogsértést jogerősen megállapítsa.

Ellenőröket fenyegetett egy hévízi vendéglős
2019. január 23.

Hivatalos személy elleni erőszak miatt vádat emeltek egy hévízi vendéglős ellen, aki egy fogyasztóvédelmi ellenőrzéskor megfenyegette a hatóság munkatársait - közölte a Zala Megyei Főügyészség szerdán.

Harminc liter ginát találtak két férfinél
2019. január 23.

Kábítószer-kereskedelem bűntettével vádol két váci férfit a járási ügyészség - közölte Szabó Ferenc, Pest megye főügyésze szerdán. A lefoglalt drogok - nagyrészt úgynevezett gina - több ezer adagra elegendő mennyiséget képviselnek.

Óriási uniós bírság a MasterCardnak
2019. január 23.

Az Európai Bizottság 570 millió 566 ezer euró (mintegy 183 milliárd forint) bírságot szabott ki a MasterCard amerikai kártyakibocsátó vállalatra az unió versenyjogi előírásainak megsértése miatt - közölte Margrethe Vestager versenypolitikáért felelős biztos.

EuB: uniós jogot sért egy osztrák munkaügyi szabályozás
2019. január 22.

Az európai uniós jogot sérti, és valláson alapuló hátrányos megkülönböztetésnek minősül, hogy Ausztriában nagypénteken csak azoknak a munkavállalóknak biztosítanak fizetett munkaszüneti napot, akik bizonyos egyházakhoz tartoznak - közölte döntését az Európai Unió Bírósága hétfőn.