Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Törvénysértő volt a Prisztás-gyilkosság ügyében a Fővárosi Ítélőtábla hatályon kívül helyező és új elsőfokú eljárásra utasító végzése – mondta ki a Kúria kedden kihirdetett határozatában. A döntés az ügy érdemét nem érinti, a Kúria elsősorban elvi, eljárásjogi kérdésekben foglalt állást a jövőre nézve.
A számos súlyos bűncselekménnyel összefüggésbe hozott Portik Tamást a Fővárosi Törvényszék első fokon 2014 februárjában 11 év fegyházra ítélte Prisztás József csaknem két évtizeddel ezelőtti megölése miatt.
Az elsőfokú bíróság szerint Portik egy elszámolási vita miatt ölette meg 1996 őszén az éjszakai életben szintén jól ismert Prisztás Józsefet, tehát annak a cselekménynek a felbujtója volt. A fellebbezések miatt másodfokra került ügyben 2014 őszén a táblabíróság hatályon kívül helyezte az ítéletet és az elsőfokú büntetőper megismétlésére utasította a törvényszéket.
Az ítélőtábla döntése az ügy érdemét, a bizonyítékokat és a bűnösséget nem érintette. A táblabíróság szerint miután időközben Portikot a négy halálos áldozatot követelő, 1998 nyarán elkövetett Aranykéz utcai robbantás ügyében is meggyanúsították, majd megvádolták emberöléssel, a két ügyet – a Prisztás-gyilkosságot és az Aranykéz utcai robbantást – egy eljárásban kell elbírálni. A törvényszék azonban a megismételt eljárásban sem egyesítette a két ügyet, álláspontja szerint ez nem szükséges, hiszen Portik felbujtója volt a két, élet elleni cselekménynek, a tettesek viszont eltérőek volt.
Mindeközben a Legfőbb Ügyészség a Kúriához fordult jogorvoslattal a törvényesség érdekében. Az indítvány lényege, hogy az eljárásjogi kérdésben foglaljon állást a legfelsőbb bírói fórum akként, hogy megállapítja: az ítélőtábla hatályon kívül helyező végzése törvénysértő volt.
Kedden a Kúrián a védők az eljárásjogi kérdésekben jobbára egyetértettek az ügyészséggel, ugyanakkor szóvá tették, hogy az ítélőtábla döntése az eljárás indokolatlan elhúzódásához vezetett.
Polgári Jog: havonta megjelenő online folyóirat |
|---|
|
|
Portik Tamás felszólalásában azt hangoztatta, hogy ügyében nem érvényesült a tisztességes eljáráshoz való jog, illetve, hogy a terhére rótt bűncselekményeket nem követette el.
A Kúria az ügyészségi indítvánnyal egybehangzóan megállapította, hogy az ítélőtábla 2014. őszi hatályon kívül helyező végzése törvénysértő, ugyanis eljárásjogi szempontból Portiknak a Prisztás-gyilkosságban és az Aranykéz utcai robbantás ügyében különböző tettesekkel összefüggésben feltételezett felbujtói magatartása nem több emberen elkövetett emberölés, amely csak egyetlen eljárásban lenne elbírálható. A döntés lényege, hogy ilyen indokkal immár nem lehet hatályon kívül helyező és új eljárásra utasító felsőbb bírósági döntéseket hozni és a keddi döntés csupán ennyiben hat ki a Prisztás-gyilkosság büntetőperére.
A Prisztás-gyilkosság ügyében időközben véget ért az érdemi kérdésben folyó megismételt elsőfokú eljárás is, ahol a törvényszék ugyanazon tanácsa, amely a korábbi eljárást lefolytatta, a korábbi elsőfokú ítélethez hasonló döntést hozott, mely szerint Portik felbujtóként, H. István pedig tettesként követte el a vádbeli cselekményt. Az eddig megállapított tényállás szerint H. István közelről fejbe lőtte áldozatát. A 2015 októberében kihirdetett új elsőfokú döntés szerint Portik felbujtóként tíz év fegyházat kapott. Az időmúlásra tekintettel egy évvel mérsékelték H. István büntetését is, amely így kilenc év fegyház. A vádlottak tagadják bűnösségüket.
Az elsőfokú döntés fellebbezések miatt ezúttal sem emelkedhetett jogerőre, a Prisztás-gyilkosság büntetőpere a táblán folytatódik másodfokon.
Portik Tamást – ahogy általában a bírósági tárgyalásokon – ezúttal a Kúrián is fokozott biztonsági intézkedések mellett több tucatnyi őr, köztük maszkos, géppisztolyos kommandósok vigyázták.
(Forrás: MTI)
