Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogerősen garázdaság vétségében bűnösnek mondta ki, és három évre próbára bocsátotta a Szegedi Törvényszék azt az operatőrnőt, aki 2015 szeptemberében Röszke külterületén a rendőrsorfalat áttörő migránsokat rúgott meg.
A vádlott szerkesztő munkatársával az N1 TV megbízásából a migrációs válságról készített anyagot 2015. szeptember 8-án Röszkén, a Dugonyi úti gyűjtőpontnál. Ekkor az út és a kukoricás között mintegy 1300 migráns tartózkodott, kora délután azonban négyszázan kitörtek a várakozásra kijelölt területről.
A vádlott közvetlenül a rendőrsorfal mögött állva dolgozott, amikor egy migráns lendületében nekifutott. Az operatőrnő azonban továbbra is a helyén maradt, és forgatott. Ezt követően a vádlott a következő fiatal férfit talppal lábszáron rúgta, majd egy szintén futó kislányt is térdmagasságban megrúgott.
[htmlbox Változásfigyeltetés]
Ezután egy gyermekével kezében elszaladni próbáló férfit egy rendőr próbált visszatartani. Amikor kiszabadult, a vádlott a férfi felé emelte lábát, és erőszakkal igyekezett megállítani. A vádlott így ezzel a tettével is kirívóan közösségellenes magatartást követett el – állapította meg az elsőfokú ítélettől eltérően a törvényszék.
A televíziótól még az eset napján elbocsátott operatőr az eljárás során arra hivatkozott, hogy csak a rendőri intézkedés alól magukat kivonni akaró embereket próbálta távol tartani magától.
A másodfokú tárgyaláson Ivány Borbála ügyvéd egyéb érdekelt képviselőjeként az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését javasolta. A Helsinki Bizottság munkatársa szerint a nyomozóhatóság és a bíróság nem vizsgálta a cselekmény mögötti szándékot. Álláspontja szerint felmerül annak lehetősége, hogy a vádlott előítéletes motiváció miatt követte el a bűncselekményt, így az közösség elleni erőszak bűntettének, illetve annak kísérletének minősül.
Szabó András tanácsvezető bíró ezzel kapcsolatban kifejtette, a bíróság kötve van a vádirathoz – ebben nem szerepelt, hogy a nőt erőszakos magatartás során motiválta volna a sértettek származása, migráns volta. Hozzátette: emellett a bizonyítékok értékelése is a vádirati tényállást támasztotta alá.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
