Rekordbírságot osztottak jogosulatlan pénzügyi tevékenységért


A Magyar Nemzeti Bank (MNB) összesen 1,54 milliárd forint bírsággal sújtott két céget és egy magánszemélyt jogosulatlan pénzügyi tevékenység miatt, amely az MNB által valaha kiszabott legnagyobb piacfelügyeleti bírság – közölte a jegybank. A zár alá vett 2,3 milliárd forint értékű befektetői vagyont az MNB átadta a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnak.

Az MNB piacfelügyeleti vizsgálata megállapította, hogy a Falcon Kereskedőház Kft. és a Falcon Benefit Kft. úgynevezett „Utalványvásárlási szerződést” és különféle megnevezésű „programszerződéseket” kötött legalább mintegy 4400 befektetővel, együttesen milliárdos nagyságrendű összegben.

A cégek vállalták, hogy ha a befektetők az általuk féláron vásárolt utalványokat nem használják fel, akkor – jellemzően 3 hónap után – azok névértékét, azaz a befektetők által átadott összeg garantáltan kétszeresét fizetik vissza.

A piacfelügyeleti eljárás során az MNB megállapította, hogy az utalványokat egyetlen szolgáltatónál sem lehetett felhasználni, a befektetők többsége az utalványokra eleve nem is tartott igényt.

A felügyelő hatóság szerint az utalványokra való hivatkozás csak az engedély nélküli forrásgyűjtés leplezésére szolgált, a konstrukció eleve csalásra, illetve piramisjáték szervezésére irányulhatott.

Az eljárás feltárta, hogy a társaságok mellett eljáró természetes személy érdemben közreműködött a Falcon cégek engedély nélkül végzett tevékenységében.

A közlemény szerint az MNB már tavaly októberben rendőrségi feljelentést tett, és figyelmeztetést tett közzé a honlapján, februárban pedig ismételten tájékoztatta a nyilvánosságot a jogsértő társaságok újabb lépéseiről.

A hétfőn közzétett határozat szerint a jegybank 940 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Falcon Kereskedőház Kft.-re, illetve 500 millió forintot a Falcon Benefit Kft.-re engedély nélküli pénzügyi szolgáltatási tevékenység végzése – pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása – miatt, és véglegesen megtiltotta a jogosulatlan tevékenység folytatását.

A cégek tevékenységében közreműködő magánszemélyt 100 millió forintos piacfelügyeleti bírsággal sújtotta a felügyelet.

Közölték: a cégekkel szemben súlyosító körülménynek minősült, hogy az érintettek tevékenységüket huzamosabb időn át – több mint egy évig – végezték, továbbá nagy összegű ügyfélpénzt gyűjtöttek össze jelenős számú befektetőtől.

A jogszabály által előírt garanciarendszer hiányában ezzel kiemelt befektetői kockázatot idéztek elő, ami alkalmas volt arra, hogy a befektetők károkat szenvedjenek el, és a pénzügyi piacokba vetett közbizalom gyengüljön – húzták alá.

Az MNB eljárása során blokkolta a társaságok honlapját, zárolta a Falcon Benefit Kft. forrásgyűjtésre használt bankszámláit és készpénzét, összesen 2,3 milliárd forintértékben. Az így megmaradt befektetői vagyont átadták a büntetőeljárást folytató nyomozó hatóságnak.

Feljelentést tettek csalás, jogosulatlan pénzügyi tevékenység, piramisjáték szervezése és közokirat-hamisítás gyanúja miatt.

A károsult befektetőknek azt tanácsolják, hogy haladéktalanul tegyenek feljelentést, ha eddig még nem tették, mert a befektetett pénzük visszajuttatására büntetőeljárásban, polgári jogi igényük érvényesítésével nyílik lehetőség.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.