Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Minden korábbinál több törvény, kormányrendelet és összességében is történelmi rekordot jelentő mennyiségű jogszabály született 2013-ban – közölte a Jogtárat ás az Ügyvédvilág.hu-t kiadó Wolters Kluwer Kft. csütörtökön. 2013-ban a törvények száma átlépte a 250-et, a jegybanki rendeletek száma másfélszeresére nőtt.
Tavaly is tovább tartott, és – mivel választás év kezdődik – feltehetően a csúcsra is ért 2013-ban a jogalkotási lendület mind a parlamentben, mind a kormányban – írták. A Wolters Kluwer Kft. – korábban CompLex Kiadó Kft. – Jogtárának adatai szerint január 1-je és december 31-e között 1.439 jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg. Ez 144-gyel több az egy évvel korábbinál, ami 11,1 százalékos növekedésnek felel meg, és azt jelenti, hogy átlagosan a múlt év minden napjára négy új jogszabály jutott – olvasható a tájékoztatóban.
Akárcsak 2012-ben, tavaly is nagyobb intenzitással nőtt a kormány jogalkotási tevékenysége, mint a parlamenté. Ez „meg is felel a kormányzati törekvéseknek” – jelezték, emlékeztetve: Kövér László, az Országgyűlés elnöke tavaly ősszel már felvetette, hogy növelni kellene a rendeleti kormányzás súlyát a magyar jogalkotásban.
„A gyakorlatban ez már zajlik is: az új törvények száma (…) átlagosan évi 5-11 százalékkal nő. Ezzel szemben a kormányrendeleteké tavaly negyedével haladta meg a 2012-est, míg abban az évben 17 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál” – írták. Az elemzés szerint csak az egyéb rendeletek számában nincs növekedés: a 2013-as 620 rendelet lényegében stagnálás az előző évihez képest.
A kiadó áttekintette a minisztériumi és egyéb jogalkotásokat és megállapította, hogy a legnagyobb mértékben ott nőtt a rendeletek száma, ahol személyi változások voltak az elmúlt években. Példaként említették, hogy tavaly márciusban Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter került a Magyar Nemzeti Bank (MNB) élére, utóda a miniszteri székben Varga Mihály lett. A nemzetgazdasági minisztériumi rendeletek száma az előző évi 54-ről 77-re (42,6 százalékkal), a jegybanki rendeleteké 26-ról 44-re (69,2 százalékkal) nőtt az elmúlt évben.
További két minisztérium van, amelynek tavaly több rendelete jelent meg, mint 2012-ben: a külügy- és a honvédelmi miniszter, valamint a miniszterelnök is eggyel-eggyel több rendeletet adott ki (4-et a 3, 24-et a 23, valamint 3-at a 2 után). A belügyminiszter, az igazságügyi és a vidékfejlesztési miniszter, továbbá az emberi erőforrások minisztere kevesebb rendeletet alkotott, mint egy évvel korábban, míg a fejlesztési miniszter éppen annyit, mint 2012-ben.
A nem kormányzati szervek közül az év végével az MNB-be integrált pénzügyi felügyelet harmadannyi rendeletet adott ki, mint 2012-ben (11 a 29 után), a médiahatóság viszont negyven százalékkal többet (21-et a 15 után).
Az elemzés kitér arra is, hogy a jogszabályok mellett a kormány- és más határozatok száma is emelkedett a múlt évben: a kormányhatározatoké másfélszeresére nőtt egy év alatt, és 2013-ban majdnem kétszer annyi ilyen született, mint 2011-ben. (2011-ben 522, 2012-ben 705, 2013-ban 1057 kormányhatározat jelent meg). A köztársasági elnöki határozatok száma másfélszeresére emelkedett egy év alatt (351-ről 520-ra), míg az országgyűlési határozatoké kis mértékben nőtt (96-ről 104-re).
A tájékoztatás szerint a jogszabályok és határozatok együttes száma 3157 volt tavaly (ez átlagosan legalább napi 8-at jelent), ami csaknem negyedével haladja meg az előző évi 2492-t.
A Magyar Közlönynek tavaly 225 száma jelent meg 90 344 oldalon, ami ötvenezer oldallal több az egy évvel korábbinál.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
