Rekordjóvátételt ítélt meg a Nemzetközi Büntetőbíróság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hágai testület 30 millió dollár (mintegy 930 millió forint) kárpótlást ítélt meg Bosco Ntaganda, a volt kongói hadúr áldozatainak, így a szervezet történelmében ez eddig a legmagasabb összegű jóvátételi határozat.

A jóvátételre a Ntaganda vezette Kongói Felszabadítás Hazafias Erői (FPLC) félkatonai szervezet által lemészároltak hozzátartozói, a nemi erőszak és szexuális rabszolgaság áldozatai és a szervezet által toborzott gyermekkatonák jogosultak. Az FPLC a 2000-es évek elején rendkívül súlyos bűntetteket követett el az ország északkeleti részében. A kártalanítás több mint 100 ezer embert érint – tudatta hétfői sajtóközleményében a hágai székhelyű Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC).

A bírói testület közölte, hogy Ntaganda pénzügyi helyzete nem teszi lehetővé a kárpótlás kifizetését, ezért felkérte az ICC áldozatok kárpótlására szakosodott alapítványát, hogy saját források, illetve adománygyűjtések segítségével támogassa a kártalanításra jogosultakat. Hozzátette azonban, hogy továbbra is nyomozást folytatnak azzal kapcsolatban, hogy a milíciavezér nem rendelkezik-e eddig feltáratlan pénzügyi forrásokkal.

Bosco Ntagandát 2019 novemberében ítélte 30 év börtönbüntetésre az ICC, 2002-2003 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekmények miatt. Bűnlajstromán egyebek mellett gyilkosság, etnikai alapú üldözés, nemi erőszak, szexrabszolgaságra kényszerítés és gyerekkatonák toborzása is szerepelt. Ez a leghosszabb börtönbüntetés, amelyet a hágai testület valaha kiszabott. Ntaganda fellebbezett az ítélet ellen.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.