Rendelet készül a fogyasztói szerződésekről


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Rendeletben rögzítené a kormány a fogyasztó és a vállalkozás közti szerződések részletes szabályait; a kormány honlapján olvasható tervezetben egyebek mellett rögzítenék, hogy az interneten vásárolt áruval kapcsolatban a fogyasztó az átvételtől számított 14 napon belül elállhat a szerződéstől.


A rendelet – a tervezet szerint – jövőre, március 15-én lép hatályba, tehát része annak a jogszabálycsomagnak, amely az új Polgári törvénykönyvhöz kapcsolódik.

Az uniós jogban – amelyen a rendelettervezet is alapul – a fogyasztó mindig magánszemély, az általa valamely vállalkozással kötött szerződés pedig a fogyasztói szerződés.

A tervezet előbb a hagyományos fogyasztói szerződésre határozza meg azt, hogy a megkötése előtt a vállalkozás milyen tájékoztatást köteles adni a fogyasztónak. Ilyen például az adóval növelt (bruttó) vételár, a teljesítési határidő, a fuvarozás, illetve az is, hogy a vásárolni kívánt szoftver miképpen működik együtt a hardverrel – illetve ennek a fordítottjáról is.

A másik változat az, amikor – a jog szóhasználatával – távollevők kötnek egymással fogyasztói szerződés. Ide tartozik például a telefonos és az internetes vásárlás. Ilyenkor a vállalkozásnak arról is tájékoztatni kell a szerződéskötés előtt a jövendő ügyfelét, hogy mennyibe kerül a közöttük levő kapcsolattartás.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. június 13.

A kiváló jogi szolgáltatás alap – ehhez kell további értéket hozzáadni

A világon mindenhol, így Magyarországon is versenyhátrányba kerülhetnek (és valószínűleg kerülnek is) azok a munkavállalók, akik nem akarják vagy nem képesek használni a mesterséges intelligenciát – erre hívja fel a figyelmet a Magyar Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) friss tanulmány.

2024. június 13.

Elutasította az Emberi Jogok Európai Bírósága Karsai Dániel beadványát

Június 13-án, csütörtökön hozott ítéletet az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) Karsai Dániel, a gyógyíthatatlan ALS-ben szenvedő alkotmányjogász ügyéről. Karsai amiatt indított keresetet, mert szerinte sérülnek az egyéni jogai Magyarországon, amiért nem rendelkezhet saját életvégi döntéséről.

2024. június 13.

A gyámhatóság nem jogalkotó: hipotetikus jövőbeni kockázatokra hivatkozva nem utasítható el a melegek örökbefogadásra való alkalmassága

A Fővárosi Törvényszék megsemmisítette a gyámhatóság elutasító határozatát és új eljárásra kötelezte a gyámhatóságot egy meleg kérelmező ügyében, akinek örökbefogadásra való alkalmasságát a hatóság – a gyermekvédelmi szakszolgálat és a pszichológus támogató véleménye ellenére elutasította. Az ítélet hangsúlyozza: a gyámhatóság nem veheti át a jogalkotó szerepét, nem hivatkozhat a jogszabályban nem szereplő kizárási okra (a kérelmező szexuális irányultságára), és köteles egyéniesített vizsgálatot lefolytatni.