Rendőri fotók: még várni kell a Kúriára
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Nem alkalmazható az új polgári törvénykönyv (Ptk.) hatálybalépése, 2014. március 15. után rendőri intézkedésekről készített és nyilvánosságra hozott képfelvételekre vonatkozó kúriai jogegységi döntés az ezzel kapcsolatos személyiségijog-védelmi perekben mindaddig, amíg a Kúria el nem végzi annak felülvizsgálatát – tudatta a legfelsőbb bírói fórum.
A közleményben kitértek arra, a Kúria az idén egy másik jogegységi döntésben mondta ki, hogy a régi Ptk. alapján meghozott elvi iránymutatások nem irányadóak automatikusan az új Ptk. alkalmazási körébe tartozó esetekben.
A Kúria 2012 őszén mondta ki egy jogegységi határozatban, hogy a rendőrök nyilvános helyen vagy közterületen való szolgálati kötelezettségük teljesítése közben nem minősülnek közszereplőnek, ezért a róluk készült beazonosítható képi vagy hangfelvételeket csak az ő beleegyezésükkel lehet nyilvánosságra hozni. Ez a jogegységi határozat nincs összhangban az Alkotmánybíróság szeptember 24-i határozatával, ezért válhat szükségessé, hogy a Kúria felülvizsgálja korábbi jogegységi döntését.
Az Alkotmánybíróság szeptember 24-én közzétett határozata szerint a rendőri intézkedésről készült képfelvétel az érintett rendőr hozzájárulása nélkül is nyilvánosságra hozható, ha az nem öncélú. Az Ab értelmezése szerint a nyilvánosságra hozatal akkor nem öncélú, ha az eset körülményei alapján a jelenkor eseményeiről szóló vagy a közhatalom gyakorlása szempontjából közérdeklődésre számot tartó tájékoztatásnak minősül.
Az Index 2011-ben a rendvédelmi szakszervezetek tüntetéséről készült tudósításában közölt rendőrökről felismerhető fotókat. Az emiatt indult polgári perben a Fővárosi Ítélőtábla jogerősen kártérítés megfizetésére kötelezte a portált személyiségi jogi jogsértés miatt. Az Index azonban az Ab-hoz fordult alkotmányjogi panasszal, a testület pedig határozatával megsemmisítette a tábla ítéletét, mert az sértette az alaptörvényben rögzített sajtószabadságot.
(Forrás: MTI)
