Romagyilkosságok: kártérítést kapott K. Árpád


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Blikk brutális sorozatgyilkosnak nevezte jogerős ítélet nélkül K. Árpádot. A lap 1,5 milliót fizethet jó hírnevének megsértése miatt – olvasható a Fővárosi Törvényszék honlapján.


A romagyilkosságok ügyében megvádolt, nem jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt K. Árpád a Ringier Kiadó Kft. ellen indított személyiségi jogi pert, amelyben decemberben hirdetett elsőfokú ítéletet a törvényszék.

A polgári perben meghozott döntés szerint a Blikk megsértette a felperes jó hírnevét és becsületét 2012. január 2-ai számában közölt Nyafi retteg a halálbrigádtól című cikkének azon tényállításaival, amelyek szerint a felperes „brutális sorozatgyilkos”, valamint a „számlájára tucatnyi romák elleni támadás írható, amelyekben hat ártatlan ember, közöttük egy kisgyermek vesztette életét”.

Az ítélet indoklása szerint a sérelmezett cikk megjelenésének időpontjában a felperes büntetőjogi felelősségét bíróság nem állapította meg, ennek ellenére a cikkben azt tényként kezelték.

A törvényszék emiatt kötelezte a polgári perben az alperes kiadóvállalatot, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sérelmezett cikkel azonos helyen és formában tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, és fizessen meg a felperesnek másfél millió forintot kamatostul.

A romagyilkosságok büntetőperében tavaly augusztusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű vádlottat és két társát.

Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő büntetése első fokon 13 év.

A büntető bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kimondta a rasszista indítékot.

Miszori László, az öttagú bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában arról beszélt: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen, a rasszista indíték pedig nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, hanem a vádlottak sem tagadták.

Az augusztusban kihirdetett elsőfokú ítélet ellen akkor a vádlottak felmentésért, illetve új eljárásért fellebbeztek, így az nem jogerős, a per másodfokon folytatódik. A vádlottak előzetes letartóztatásban maradtak.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.