Romagyilkosságok: kártérítést kapott K. Árpád


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Blikk brutális sorozatgyilkosnak nevezte jogerős ítélet nélkül K. Árpádot. A lap 1,5 milliót fizethet jó hírnevének megsértése miatt – olvasható a Fővárosi Törvényszék honlapján.


A romagyilkosságok ügyében megvádolt, nem jogerősen tényleges életfogytiglanra ítélt K. Árpád a Ringier Kiadó Kft. ellen indított személyiségi jogi pert, amelyben decemberben hirdetett elsőfokú ítéletet a törvényszék.

A polgári perben meghozott döntés szerint a Blikk megsértette a felperes jó hírnevét és becsületét 2012. január 2-ai számában közölt Nyafi retteg a halálbrigádtól című cikkének azon tényállításaival, amelyek szerint a felperes „brutális sorozatgyilkos”, valamint a „számlájára tucatnyi romák elleni támadás írható, amelyekben hat ártatlan ember, közöttük egy kisgyermek vesztette életét”.

Az ítélet indoklása szerint a sérelmezett cikk megjelenésének időpontjában a felperes büntetőjogi felelősségét bíróság nem állapította meg, ennek ellenére a cikkben azt tényként kezelték.

A törvényszék emiatt kötelezte a polgári perben az alperes kiadóvállalatot, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül a sérelmezett cikkel azonos helyen és formában tegye közzé az ítélet jogsértést megállapító rendelkezését, és fizessen meg a felperesnek másfél millió forintot kamatostul.

A romagyilkosságok büntetőperében tavaly augusztusban kihirdetett elsőfokú, nem jogerős ítéletében a Budapest Környéki Törvényszék tényleges életfogytiglanra ítélte Kiss Árpád elsőrendű vádlottat és két társát.

Az elsőfokú ítélet szerint a három vádlott 2008-2009-ben kilenc helyszínen intézett támadást lőfegyverekkel, gyújtópalackokkal romák otthonai ellen. A bűncselekmény-sorozatban hat ember, köztük egy gyerek meghalt, öten súlyosan megsebesültek. Az elkövetők 78 lövést adtak le, 11 Molotov-koktélt dobtak, 55 ember testi épségét veszélyeztették. Negyedik társuk a két utolsó támadásban vett részt sofőrként, az ő büntetése első fokon 13 év.

A büntető bíróság az ítélet szóbeli indoklásában kimondta a rasszista indítékot.

Miszori László, az öttagú bírói tanács elnöke szóbeli indoklásában arról beszélt: a vádlottak tudatosan készültek fegyveres támadásokra azokon a településeken, ahol szerintük romák bűncselekményeket követtek el magyarok ellen, a rasszista indíték pedig nemcsak a tanúk vallomásaiból nyilvánvaló, hanem a vádlottak sem tagadták.

Az augusztusban kihirdetett elsőfokú ítélet ellen akkor a vádlottak felmentésért, illetve új eljárásért fellebbeztek, így az nem jogerős, a per másodfokon folytatódik. A vádlottak előzetes letartóztatásban maradtak.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. szeptember 27.

Ruszofóbiával bővül az orosz btk.

Az orosz hatóságok a ruszofóbia-tétellel bővítenék a Büntető törvénykönyvet. Az ezzel kapcsolatos törvénymódosítási tervezet már el is készült.

2024. szeptember 27.

Magyarország az Európai Mestersége Intelligencia Testület első elnöke

Az Európai Unióban augusztusban lépett hatályba az „AI Act”, azaz a Mesterséges Intelligencia (MI) Rendelet, amely jogszabály célja, hogy egyensúlyt teremtsen a technológiai fejlődés előmozdítása és a biztonságos alkalmazás feltételeinek garantálása között.

2024. szeptember 27.

110 éves a Pesti Központi Kerületi Bíróság

2024. szeptember 1-jén volt 110 éve, hogy – az 1913. évi XXV. törvénycikk alapján – megkezdte működését a Pesti Központi Kerületi Bíróság jogelődjének tekinthető Budapesti Központi Királyi Járásbíróság. E hónapban azonban nem csupán a szervezet lett 110 esztendős, hanem a Jablonszky Ferenc által tervezett épület is. Az Országos Bírósági Hivatal „Ráth György Bírósági Történelem és Hagyományápolás Pályázat 2024.” című projektjének keretében, az OBH támogatásával megvalósult rendezvényeken emlékeztek meg az egyik legtekintélyesebb hazai bíróság bírái, igazságügyi alkalmazottai és az érdeklődők az 1914 óta eltelt 11 évtizedről.