Román Btk.-módosítás: újabb javaslatok
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az ügyészek mozgásterét korlátozó újabb javaslatcsomagot terjesztett a parlament elé a Bukarestben kormányzó PSD-ALDE szociálliberális koalíció, miután tavaly tavasszal a több százezres korrupcióellenes óriástüntetések miatt a kormánypártok elnapolták a büntetőtörvénykönyv (Btk.) és eljárásjog módosítását.
Az igazságszolgáltatási törvénynek módosítását előkészítő, Florin Iordache volt igazságügyi miniszter által vezetett parlamenti különbizottság csütörtökön úgy döntött: egyelőre kéthetes szakmai vitát nyit a több mint kétszáz módosító javaslatot tartalmazó képviselői indítványról, melynek bizottsági véglegesítését csak májusban kezdi meg.
A román kormánytöbbség szerint a Btk. és eljárásjog módosítása az alkotmányellenesnek bizonyult cikkelyek kijavítását, az Emberei Jogok Európai Bírósága határozatainak és az ártatlanság vélelméről szóló európai irányelvnek a gyakorlatba ültetését célozza.
A jobbközép ellenzék viszont most is azt állítja: a csomagba olyan módosítási javaslatok is bekerültek, amelyek a korrupcióval vádolt politikusok felelősségre vonását akadályozzák, egyes rendelkezések pedig éppenséggel a kétkamarás román parlament korrupcióváddal bíróság elé állított házelnökei – Liviu Dragnea szociáldemokrata, és Calin Popescu Tariceanu ALDE-elnök – számára jelentenének mentőövet.
[htmlbox Jogászvilág_hírlevél]
Így például a kezdeményezők enyhítenének a hamis tanúzás büntetésének szigorán – amivel Tariceanut vádolják – és újabb lehetőséget nyitnának a perújrafelvételre, olyan esetekben, amikor az eredeti ítélet indoklását a bírói tanács valamelyik tagja nem írta alá. Ez utóbbi előírásra alapozva Dragnea is megpróbálhat majd megszabadulni az első ügyében jogerőssé vált felfüggesztett börtönbüntetésétől.
Klaus Iohannis jobboldali elnök csütörtökön elfogadhatatlannak nevezte, hogy a Btk. – egyébként szükséges – módosításai közé „a parlamentben ideiglenesen döntéshozói tisztséget betöltők számára készült” javaslatok is bekerüljenek.
Az ellenzék által vitatott rendelkezések között van olyan, amely ellehetetlenítené, hogy az ügyészségek a jogerős ítélet előtt beszámoljanak arról: kit és mivel gyanúsítanak. Feltehetően az is korlátozná a vádhatóság hatékonyságát, ha – a javaslatnak megfelelően – ezentúl egy feljelentő csak akkor számíthat vádalkura, ha a bűncselekménytől számított fél éven belül tesz feljelentést.
A szociálliberális kormánytöbbség vezetői azt hangoztatják, hogy az évek óta zajló korrupcióellenes kampány ügyészállammá tette Romániát, ahol a titkosszolgálattal összefonódott vádhatóságok visszaélései sértik az ártatlanság vélelmét és immár a közvélemény is csak amiatt aggódik: nehogy egy bűnös megússza a felelősségre vonást, miközben az ártatlanul meghurcoltak emberi jogaira már senki sem figyel.
(MTI)
