Romániában öt év börtönre ítélték Markó Attila volt államtitkárt


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Első fokon öt év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bukaresti ítélőtábla pénteken Markó Attila volt kisebbségügyi államtitkárt egy újabb kártérítési perben.

A romániai bíróságok honlapján olvasható ítélet szerint a volt államtitkárt négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélték ebben az ügyben, de figyelembe véve, hogy 2014-ben már három év felfüggesztett börtönbüntetést kapott a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületének visszaszolgáltatása miatt, összbüntetésként öt év szabadságvesztést szabtak ki.

Crinuta Dumitrean, az országos restitúciós hatóság elnöke hat év és három hónap letöltendő börtönbüntetést kapott, Alin Horatiu Dima ingatlanfelmérőt 9 év és nyolc hónap szabadságvesztésre ítélték. Ő kapta a legsúlyosabb büntetést. A bizottság tagjai közül még Remus Virgil Baciu (öt év és hét hónap), Cristian Sebastian Mihai (négy év és négy hónap), Florentina Savu (négy év) kaptak letöltendő börtönbüntetést, ugyanakkor Oana Vasilescut és Dragos Bogdant felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. Az ügyben Horia Simu üzletembert is elítélték hat év és négy hónap szabadságvesztésre.

A korrupcióellenes ügyészség 2016-ban emelt vádat. Akkor megállapították, hogy a kárpótlási bizottság Horia Simunak 8,7 millió euró kártérítést ítélt meg egy, a Fekete-tenger parti Konstanca városban levő, 25 hektáros telekért, amelyet a kommunizmus idején államosítottak, azonban a piaci árához képest felülértékelték, így az állam 7,7 millió euróval többet fizetett ki, mint amennyit valójában kellett volna.

A korrupcióellenes ügyészség több ilyen ügyben emelt vádat a restitúciós bizottság tagjai ellen. Október végén szintén a bukaresti ítélőtábla első fokon felmentette Markó Attilát egy hasonló ügyben, amelyben a restitúciós bizottság tagjait azzal vádolták, hogy megszavaztak egy 128 millió euró értékű kártérítést szintén Horia Simu üzletembernek egy ingatlanért, holott az ügyészség szerint az valójában 58 millió eurót ért, így az államot 70 millió euróval károsították meg.

Egy másik hasonló ügyben tavaly októberben a legfelsőbb bíróság felmentette Markó Attilát, miután első fokon a bukaresti ítélőtábla még öt év szabadságvesztésre ítélte. A legfelsőbb bíróság akkori ítélete indoklásában kimondta, hogy a kárpótlási testület tagjai nem vonhatók felelősségre egy hivatalos értékbecslés tartalmának esetleges helytelenségéért.

Markó Attila 2014 óta Magyarországon él.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.