Saját szomszédját ölte meg galgagutai rablógyilkos


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

14 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntette miatt a Balassagyarmati Törvényszék jogerősen azt a 45 éves galgagutai férfit, aki megölte idős szomszédasszonyát, hogy megszerezze a pénzét.

Az italozó, munkanélküli férfi tavaly április 9-én ittasan, a kertek felől a kerítésen átmászva jutott be 89 éves szomszédja udvarába, és a teraszon ülő nőt hátulról többször fejen ütötte seprűnyéllel. A sértett vérző fejét konyharuhával letakarta, majd kutatni kezdett a házban, de mindössze 12 ezer forintot talált.

Az asszony csak könnyebben sérült meg, de a támadás miatt elszenvedett súlyos pszichés terhelés miatti heveny szívmegállás a halálát okozta.

A férfi ezután otthonában elégette a seprűnyelet, majd visszament a már halott nő házába, tovább kutatott, és egy zacskóban több mint 1,3 millió forintot talált.

Másnap csaknem 40 ezer forintért édességet, élelmiszert és alkoholt vett, emellett mintegy 46 ezer forintot adományozott egy egyházközösségnek, 200 ezer forintot pedig felajánlott a szomszédjának, aki azonban nem fogadta el a pénzt.

A főügyész közölte: a törvényszék megtartotta az előkészítő ülést, amelyen a vádlott a bűncselekmény elkövetését a vádiratban foglaltakkal egyezően elismerte, és lemondott a tárgyalásról. A bíróság bűnösnek mondta ki a vádlottat nyereségvágyból elkövetett emberölés bűntettében, és 14 év 6 hónap fegyházbüntetésre ítélte, valamint kötelezte csaknem 6,4 millió forint bűnügyi költség megfizetésére – közölte a Nógrád Megyei Főügyészség.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. december 6.

Papírból PDF – az új ingatlan-nyilvántartás

A jelenlegi ingatlan-nyilvántartásunk egy 1997-es törvényen alapul, és jogosan vetődik fel bennünk a kérdés, hogy ez a több mint két évtizedes szabályozás releváns rendelkezéseket tartalmaz-e. Az ezzel kapcsolatban felmerülő igény, illetve a COVID által okozott válsághelyzet következtében a szükség is egyre jobban nőtt egy gyors, hatékony, egyszerű és legfontosabbak közt elektronikus rendszerre, hogy hivatalos ügyeinket tudjuk intézni. Az Ars Boni cikkpályázat keretében készült írásban ezt az új és modern, elektronikus világba lépő jogintézményt szabályozó és véglegesnek tűnő 2021.évi C. törvényt fogom összehasonlítani eredeti, kihirdetéskori szövegével, illetve a jelenleg hatályos – de nemsokára „régi”-nek aposztrofált – ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvénnyel.