Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Megkezdődött és augusztus 20-ig tart az ítélkezési szünet a bíróságokon – tudatta az Országos Bírósági Hivatal (OBH) csütörtökön.
A polgári perrendtartáson alapuló ítélkezési szünet kezdő napja július 15., a bíróságok napja, amely a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény értelmében munkaszüneti nap. Ezen a napon minden bíróságon szünetel az ügyfélfogadás is. Az ítélkezési szünet időtartama alatt a bíróságok fő szabály szerint nem tartanak tárgyalásokat.
Polgári perekben – bizonyos kivételektől eltekintve – a megállapított határidőkbe ez az időszak nem számít bele. A határidők számításának általános szabályai irányadóak azonban az ítélkezési szünet alatt is a soron kívüli eljárás, az előzetes bizonyítás esetén, illetve egyes végrehajtási perekben és nemperes eljárásokban.
Büntető ügyekben a határidők számítását az ítélkezési szünet nem érinti. A bíróság ezalatt is eljár az előállításos ügyekben, valamint kényszerintézkedések alkalmazása esetén.
A bíróságok kezelőirodái az ítélkezési szünetben is nyitva tartanak, ott az ügyfelek benyújthatják beadványaikat, betekinthetnek az iratokba.
Az egyes bíróságok ügyfélfogadási rendjéről az adott bíróság honlapja ad tájékoztatást – közölte az OBH.
(MTI)
Romlik a jogállamiság helyzete Magyarországon Tineke Strik, az Európai Parlament új állandó magyar jelentéstevője szerint, aki kedden Strasbourgban a többi között a bírói függetlenség hiányát és a korrupció elharapózását vetette a magyar kormány szemére.
Korábban tisztázatlan kérdésben adott iránymutatást az Európai Bíróság a fogyasztói árcsökkentés mértékének megjelölésére használható marketing megoldásokra vonatkozóan. A C-330/23 sz., Aldi Süd ügyben 2024. szeptember 26-án hozott kimondta: az árcsökkentés mértékének feltüntetésekor az előző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb ár a viszonyítási pont, egyéb, annál magasabb árak nem jeleníthetőek meg az árcsökkentés mértékének hivatkozási alapjaként, derül ki Csépai Balázs, a DLA Piper Posztl, Nemescsói, Györfi-Tóth és Társai Ügyvédi Irodával együttműködésben álló önálló ügyvéd által készített összefoglalóból.
Az online platformok használata során – ideértve különösen a különböző közösségi és tartalommegosztó oldalakat – a felhasználók gyakran szembesülhettek azzal, hogy egy-egy bejegyzésük, hozzászólásuk, de akár a profiljuk is anélkül került korlátozásra vagy törlésre, hogy az érintett szolgáltató ezirányú döntését indokolta volna. A szolgáltatók – egységes jogi szabályrendszer hiányában – ilyen esetekben legfeljebb annyit tettek, hogy döntésük indokolásaként általános jelleggel hívták fel felhasználási feltételeik megsértését. Ez már Magyarországon is megváltozhat az Online Platform Vitarendező Tanács létrehozása következtében? De hogy mi is ez a lehetőség, azt dr. Hegedűs Eszter, a Jaczkovics Ügyvédi Iroda szakértője foglalta össze.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
