„Sem harcias, sem lojális, hanem konstruktív ” – interjú az Országos Bírói Tanács új elnökével

Miután az Országos Bírói tanács jelentős jogosultságokat kapott az EU által kért bírósági reform keretei közt, a januári választást különös érdeklődés övezte. Az új testület új elnökével, Dr. Szabó Péter ítélőtáblai bíróval az Euronews készített interjút.

Euronews, Tanács Gábor: Az OBT-választás nagyon zártan zajlott és rengeteg találgatás övezte. A felálló OBT-nek pedig az egyik első intézkedése, hogy egyfajta vizsgálatot indított a választás folyamatáról. Miért volt erre szükség?

Dr. Szabó Péter, az Országos Bírói Tanács elnöke: Az Országos Bírói Tanács küldött- és tagválasztására vonatkozó szabályok jogi hátterét részben a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvény (BSZI), másrészt pedig az Országos Bírói Tanács szervezeti és működési szabályzata határozza meg. Amikor egy több hónapos folyamat végére értünk, természetszerű, hogy felmerül az igény arra, hogy összegezzük a küldött és tagválasztás tapasztalatait. Ennek fényében döntött úgy az OBT 2024. február 14-i ülésén, hogy eseti bizottságot hoz létre a küldött- és tagválasztás tapasztalatának összegzésére. Az eseti bizottság létrehozásának célja az volt, hogy összegzően feltárásra kerüljön a teljes választási folyamat, másrészt pedig, hogy javaslatot fogalmazzon meg, amennyiben szükséges, a küldöttek megválasztására vonatkozó normatív rendelkezések módosítására. Ennek keretében elképzelhető, hogy jogszabályalkotási kezdeményezéssel fog élni az Országos Bírói Tanács, amennyiben úgy látja, hogy a BSZI módosítása volna szükséges, másrészt pedig a szervezeti és működési szabályzat rendelkezéseinek átfogó felülvizsgálatára is sor kerülhet.

Ahhoz képest, hogy milyen nagynak látszott a tétje ennek a választásnak, a közvéleménynek kevés rálátása van arra, hogy ez hogyan zajlik. Volt-e programja annak, aki küldöttnek vagy tagnak jelöltette magát? És hogyan vitatták meg ezeket a programokat?

Mint említettem, a normatív háttér alapvetően megismerhető, hiszen a törvény mindenki számára hozzáférhető, de a szervezeti és működési szabályzat is. Maga a folyamat úgy zajlott, hogy törvényszékek, ítélőtáblák, illetve a Kúria választott küldötteket különböző szintekről, tehát járásbírósági, törvényszéki ítélőtábla, illetőleg kúriai szintről is. A küldöttek gyűlése választotta meg a küldöttek közül a tagokat, illetőleg a póttagokat. Ami minden küldöttről rendelkezésre állt, az az életrajz. Ezt valamennyien megismerhettük. Természetszerű, hogy akkor, amikor mintegy 2800 bíró közül történik választás, tehát a teljes bírói létszám 2800 körülire tehető, és a küldöttek száma is mintegy 130, akkor nagyon sokan nem ismertük a másik küldöttet, lévén előfordulhat, hogy az ország másik részén teljesítenek szolgálatot másik szakban. Én azt gondolom, hogy abban nincsen semmi kifogásolnivaló, ha informálisan is próbáltak a küldöttek másoktól információkat begyűjteni annak érdekében, hogy a lelkiismeretüknek megfelelő, megalapozott döntéseket hozhassanak.

Keringtek listák, amik eljutottak a sajtóhoz is, például volt egy Bagdi Árpád nevével fémjelzett lista, és azt hiszem, volt egy másik is. Ezek szerint volt egy informális vita, amikor már a küldöttek vitatkoztak arról, hogy ki legyen tag. Akkor azért ott elhangoztak olyan dolgok, hogy ki mit tenne akár elnökként, vagy az OBT tagjaként mit tartana fontosnak?

Az egyes szintek leghosszabb szolgálati idővel rendelkező küldöttei összeültek és tettek egy javaslatot az OBT tagjaira, illetve póttagjaira. De természetszerűen a tagválasztás alkalmával más jelöltek állítására is sor kerülhetett, miként sor is került. Nagyon hangzatos, hogy voltak bizonyos listák, elterjedt a közvéleményben a bizonyos Bagdi-lista kifejezés. Én inkább úgy mondanám, hogy annak kapcsán volt bizonyos, szerintem teljesen természetes kampány, hogy ki melyik kollégát tartja alkalmasnak, illetve szeretné látni az Országos Bírói Tanács tagjai sorában. Magam azt gondolom, hogy egy demokratikus választási folyamatban nem okoz problémát, hogy van egy jó értelemben vett kampány, amiszükségszerű is annak érdekében, hogy a küldöttek információt szerezzenek olyanokról, akiket egyébként nem is ismernek. Tehát az nem vitás, hogy hangoztak, hangozhattak el javaslatok informálisan más küldöttektől, hogy bármelyik szintről kit tartanának alkalmasnak.

Nagy izgalommal, dinamizmussal

Ön miért akart az OBT tagja lenni, mit remélt ettől a feladattól, illetve elnökként mi az, amit szeretne elvégezni?

Az Országos Bírói Tanács hatásköri szerepét a 2023. évi X. törvény nagyban átszabta. Akkor, amikor elindult a küldöttválasztás folyamata, már mindenki számára ismertek voltak az új rendelkezések, amelyek 2023. június 1-jén léptek hatályba. Tehát minden küldött számára tudott volt, hogy milyen keretek között nyerhet el tagi, nyerhet el OBT tagi tisztséget. Én magam azt gondolom, hogy nagyon nagy kihívásként éltem meg, hogy amennyiben sikerült a kandidálásom, akkor OBT tag lehetek, és nagy izgalommal, mindemellett dinamizmussal is vágtam neki az OBT-tag, illetőleg hát elnökké választásomra tekintettel elnöki pozícióm gyakorlásához.

Az előző OBT-nek egy elég küzdelmes története volt. Ön úgy lépett föl, mint aki az előző OBT szellemiségét kívánja továbbvinni, ugyanakkor ha jól értem, kevésbé küzdelmes időkre számít.

Akkor, amikor az OBT elnökének az OBT tagok megválasztottak 2024. január 30-án, egy rövid beszédet mondtam, amely egyébként az OBT honlapján elérhető, de amelyet a különböző sajtótermékek is kisebb-nagyobb részletességgel ismertettek. Ebben kifejtettem álláspontomat a 2018 és 2024 között működő Országos Bírói Tanács tevékenységéről, amit természetesen fenntartok. A megítélésem szerint nagyon nehéz körülmények között dolgoztak, és le a kalappal az OBT-tagok helytállásáért, elkötelezettségükért, és az, amilyen státuszban, amilyen helyzetben van jelenleg az Országos Bírói Tanács, ahhoz elengedhetetlen volt az ő kiállásuk. Mindemellett megjegyzem, hogy minden alkalommal, amikor valamely szervezet tevékenységét kifejti, akkor figyelemmel kell lennie arra a kontextusra, amelyben működik. A korábbi összetételű OBT 6 évvel ezelőtt más kontextusban, más összefüggésben kezdte meg tevékenységét, mint az újjáalakult Országos Bírói Tanács. Ez azt jelenti összegezve, hogy én büszkén vállalom az előző Országos Bírói Tanács örökségét, de ez nem jelenti azt, hogy minden ponton egy mechanikus folytatásban gondolkodnék.

Miben térne el, mi az, amit úgy gondolja, hogy másként kell csinálni?

Mindenekelőtt előrebocsátom, hogy az Országos Bírói Tanács a BSZI-ben foglalt hatásköreit testületként gyakorolja, és ebből következően az én véleményem csak egy a 15-ből. Tehát az Országos Bírói Tanács tagjainak szerepfelfogása meghatározó ebben a körben. A sajtónyilatkozatok kapcsán visszatérő kérdés volt, hogy milyennek szeretném látni a most induló ciklusban az Országos Bírói Tanácsot, és én erre korábban is azt a választ adtam, hogy sem a lojális, sem a harcias jelzőnek nem örülnék. Talán a konstruktív jelzőt gondolom annak, amelyet a legszívesebben látnék hat év múlva. Én azt gondolom, hogy a bírósági szervezetrendszert érintően tevékenységet kifejtő államhatalmi szervekkel dialógust kell folytatni, jó kapcsolatot kell fenntartani. A konfliktusokat természetesen abban az esetben, amennyiben ez az OBT alkotmányos kötelezettségeinek teljesítéséhez szükséges, fel kell vállalni, de én remélem, hogy sokkal kevésbé lesz hangos ez a hat év, mint a megelőző hat év nagy része volt.

A TELJES interjú IDE kattintva érhető el.

Forrás: Euronews

---