Sértheti az uniós jogot a magyar mobilfizetési rendszer

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A mobilfizetési rendszer állami monopóliummá alakításával Magyarország megsértette az uniós szolgáltatási irányelvet – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága.

A bírósági tájékoztatás szerint Yves Bot főtanácsnok indítványában azt hangsúlyozta, hogy Magyarország a mobilfizetési szolgáltatások piacán nemzeti monopóliumot hozott létre. Olyan korlátozást vezetett be, amely a szolgáltatási irányelv szerint csak abban az esetben lenne megengedhető, ha az alkalmazása szükséges, és nem diszkriminatív.

Magyarországon 2014 júliusától a parkolási közszolgáltatások díjai, a közutak használatáért fizetendő díjak, az állami vállalatok által nyújtott személyszállítási szolgáltatások díjai, valamint az állami szervezetek által nyújtott egyéb közszolgáltatások díjai mobilfizetési rendszeren keresztül csak az állami tulajdonú Nemzeti Mobilfizetési Zrt-nél fizethetők meg.

Magyarország szerint a nemzeti mobilfizetési rendszer közérdekű feladat, amely az úgynevezett általános gazdasági érdekű szolgáltatásnak minősül, így az uniós szolgáltatási irányelv rendelkezései csak korlátozásokkal alkalmazandók.

Az Európai Bizottság szerint azonban Magyarország azáltal, hogy a piacról kizárja az ott korábban működő üzleti vállalkozásokat, megsértette a letelepedés és a szolgáltatásnyújtás szabadságának az elvét, valamint a szolgáltatási irányelvet. A bizottság az ügyben kötelezettségszegési eljárást, majd 2016 novemberében keresetet indított az Európai Unió Bíróságán.

Az uniós főtanácsnok úgy vélekedett, hogy a Magyarország által létrehozott monopóliummal elért eredményt – a piac versenystruktúrájának megőrzése mellett – anélkül is elérhette volna, hogy annak kizárólagos jogot biztosít. Kijelentette, a Magyarország által említett korlátozás okaiként felhozott – a fogyasztóvédelmet, a kereskedelmi ügyletek méltányosságát, a csalás és a feketegazdaság elleni küzdelmet – érintő indokok nem felelnek meg az arányosság követelményének. Mint írta, léteznek ugyanis az említett célok elérését biztosító kevésbé korlátozó megoldások, mint például egy nemzeti mobilfizetési rendszer platformjának működtetésére irányuló koncessziós rendszer kialakítása. Következésképpen a főtanácsnok annak kimondását javasolja az Európai Unió Bíróságának, hogy Magyarország megsértette szolgáltatási irányelv szerinti kötelességeit – közölte az uniós bíróság.

Az uniós főtanácsnok feladata, hogy – pártatlanul és függetlenül eljárva – a rábízott ügy jogi megoldására vonatkozó javaslatot terjesszen az uniós bíróság elé. Véleménye nem köti a bíróságot, de a végső ítélet az esetek jelentős részében egybeesik azzal.

(MTI)

[htmlbox eu_jog_alkalmazasa]

 

 

---