Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Sikkasztás miatt emelt vádat a Nyíregyházi Járási Ügyészség egy pénzszállító cég alkalmazottja ellen, aki idén májusban csaknem 15 millió forintot lopott el a rábízott pénzkazettákból, a hiányt pedig álrablással próbálta meg leplezni – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Főügyészség vezetője.
Martossy György megbízott főügyész közleményében azt írta, a vádirat szerint a harmincas éveiben járó vádlottnak a bankautomatákban lévő pénzkazetták feltöltése volt a feladata és anyagi gondjai miatt határozta el, hogy hozzányúl a rábízott összegekhez. Először egymillió forintot vett el, melynek egy részéből rendezte adósságait, a másik részét pedig szerencsejátékra fordította.
Utóbbin nem nyert, ezért úgy döntött, hogy ismét egymillió forintot vesz el az automatákba szánt pénzből, így 2021 áprilisáig hat bankautomatából összesen 14 millió 664 ezer forintot lopott el – ismertette a főügyész.
A férfi a hiány leplezésére álrablást talált ki; május 28-án az egyik nyíregyházi bankautomatába szánt 15 millió forintból előbb a többi automatából elvett és hiányzó pénzt töltötte vissza, majd a megmaradt 336 ezer forinttal az örökösföldi ATM feltöltésére indult. Az automata közelében a szolgálati fegyverével többször fejen ütötte magát, a pénzt a helyszínen szétszórta, majd visszament a gépkocsiban várakozó munkatársához, akinek az állította, hogy kirabolták.
A rendőrség fegyveres rablás bűntette miatt rendelt el nyomozást, de később a közel két hétig letartóztatásban lévő férfi részletes beismerő vallomást tett, emellett a teljes kárt is megtérítette a munkáltatójának.
Martossy György hozzátette, az ügyészség a vádiratban azt indítványozta, hogy a bíróság a büntetlen előéletű vádlottat felfüggesztett börtönbüntetésre és egyúttal pénzbüntetésre ítélje, valamint tiltsa el a pénzszállítói foglalkozástól.
Az eljárás a Nyíregyházi Járásbíróságon folytatódik.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
