Skálás gyilkos szabadon bocsátása: másodfokon másképp döntöttek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A Szegedi Törvényszék másodfokú döntése szerint nem bocsátható feltételes szabadságra a „skálás gyilkos”, a budai Skála áruháznál 1992-ben történt pénzszállítórablás és gyilkosság életfogytiglanra ítélt egyik elkövetője.

A Szegedi Törvényszék másodfokú döntése szerint nem bocsátható feltételes szabadságra a „skálás gyilkos”, a budai Skála áruháznál 1992-ben történt pénzszállítórablás és gyilkosság életfogytiglanra ítélt egyik elkövetője.

Juhászné Prágai Erika, a bíróság szóvivője közölte: a Szegedi Törvényszék három bíróból álló másodfokú tanácsa megváltoztatta az elsőfokú bíróság döntését és mellőzte az elítélt feltételes szabadságra bocsátását az életfogytig tartó fegyházbüntetésből.

A másodfokú tanács megállapította, hogy bár az elítélt a büntetésének nagyobb részében szabálykövető és a büntetés-végrehajtási (bv-) intézet rendjének megfelelő magatartást tanúsított, tavaly óta egyszer fegyelmi fenyítést kapott. Emellett a pártfogó felügyelői és igazságügyi orvosszakértői véleményben is aggályokat fogalmaztak meg törvénytisztelő életmód folytatására való készségéről.

A másodfokú bíróság ezért úgy ítélte meg, hogy a feltételes szabadságra bocsátás nem lehetséges, a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül az elítélt esetében nem érhető el.

A törvényszék álláspontja szerint jelenleg nem állapítható meg, hogy az elítélt szabadlábra kerülése esetén maradéktalanul be fogja tartani a társadalmi együttélés szabályait és az elvárásoknak megfelelő életet fog élni; a férfi továbbra is potenciális veszélyt jelent a társadalom tagjaira, így a büntetésnek a társadalom védelmét érintő célja nem érhető el a szabadságvesztés további végrehajtása nélkül.

Bene Lászlót a Legfelsőbb Bíróság 1996-ban több emberen, részben előre kitervelten, részben nyereségvágyból, részben aljas indokból elkövetett emberölés bűntettében és más bűncselekményekben mondta ki bűnösnek. A férfi társával, Donászi Aladárral (aki 2001-ben a bv-intézetben öngyilkos lett) együtt rabolta ki 1992-ben a budai Skála áruház pénzszállító autóját, közben megöltek egy egyetemistát, lőgyakorlatozás közben pedig két vadász életét oltották ki.

A Legfelsőbb Bíróság döntése szerint az elítélt legkorábban 20 év letöltése után bocsátható feltételes szabadságra; ez 2014. május 4-én telt le.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.