Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Csaknem 10 ezer olyan ítéletet tart számon az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB), melyeknek máig nem tettek eleget az Európa Tanács tagállamai, bizonyos esetekben már 25 éve várat magára a törvényszék döntésének végrehajtása – írta szerdán a Politico brüsszeli hírportál.
Az összeállítás szerint a legtöbb verdiktet Olaszország nem hajtotta végre (2219), amelyet Oroszország (1540), Törökország (1342), Ukrajna (1172), Románia (620), Magyarország (464) és Görögország (309) követ.
A 47 tagú páneurópai szervezetnek mindössze egy olyan tagállama van, amely a strasbourgi bíróság minden eddigi ítéletének eleget tett, de a lap ezt nem nevezte meg.
Mint írták, ez azt jelenti, hogy bizonyos jogsértő gyakorlatokat a bírósági döntések dacára sem számoltak fel Európában, például a HIV-pozitív rabok görögországi elkülönítését.
Amikor a bírói fórum egy ügyben megállapítja a jogsértés tényét, akkor általában elrendeli a panaszos kárpótlását és felszólítja az érintett országot a szükséges intézkedések meghozatalára a kifogásolt helyzet orvoslása érdekében, konkrétan azonban nem szabja meg, milyen változtatásokra van szükség, és a továbbiak nemzeti szinten dőlnek el.
Nils Muiznieks, az Európa Tanács emberi jogi biztosa a szervezet legnagyobb hiányosságának nevezte, hogy nem sokat tudnak tenni, ha valamely tagország nem akarja végrehajtani az EJEB ítéletét.
„A munkánk az együttműködésen és a jóhiszeműségen alapul. Nagyon nehéz hatást elérni, ha ezek nincsenek meg. Hiányoznak azok az eszközök, amelyekkel segíthetnénk azon országoknak, amelyek visszautasítják a segítséget” – mondta a lett biztos.
A Politico arról is beszámolt, hogy az ilyen esetek száma az ezredforduló után ugrott meg ennyire, 2001-ben csak 2624 végrehajtatlan ítéletet tartottak számon.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
