Sokat lehet bukni a kriptoügyletek új szabályozásán


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A tavalyi évtől jelentősen egyszerűsödött a kriptoügyletekből származó nyereségek adózása. Ezzel együtt azonban az szja törvény egy csapdát is tartogat – derül ki a Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából.

A legtöbb befektetésnél megszokhattuk, hogy adóbevallással kapcsolatos feladatunk csak akkor van, amikor a befektetések eredményeként pénzügyi bevételre teszünk szert, így például amikor külföldi részvényeinket eladjuk, vagy azokra tekintettel osztalékban részesülünk. Ezzel szemben, amikor befektetjük a pénzünket, erről jellemzően nem szükséges a NAV-ot tájékoztatni. Nem így van azonban a kriptoeszközökbe teljesített befektetéseknél.

Új szabályozás a kriptopénzek adózásában

A tavalyi évben jelentősen megváltozott a kriptoeszközök adóztatása. Adófizetési kötelezettség csak akkor keletkezik, amikor valaki a kriptoeszközökből kivonja a pénzét és „hagyományos” pénzügyi nyereséget realizál. Egészen addig a kriptoeszközökkel végzett műveletek eredménye nem adóköteles. A „hagyományos” pénzre váltáskor a magánszemély árfolyamnyereségre vonatkozó szabályok szerint adózik és a bevételből a magánszemély levonhatja a kriptoeszközre fordított kiadásokat. Azaz, ha valaki 500 Ft-ért vásárol kriptoeszközt és utána 800 Ft-ért váltja vissza, úgy a 15%-os szja-kötelezettség a 300 Ft-on keletkezik.

„Ez azonban csak abban az esetben van így, ha mind a kriptoeszközök eladása, mind azoknak vétele ugyanazon évben történt, vagy – ha magánszemély a kriptoeszközt korábbi évben vásárolta – az így fel nem használt bekerülési értéket az éves adóbevallásában bevallotta” – magyarázza Czoboly Gerely, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője.

Sokba kerülhet a feledékenység

Azaz a fenti példában, ha a magánszemély a kriptoeszközt 2021-ben vásárolja 500 Ft-ért és 2022-ben adja el 800 Ft-ért, úgy az 500 Ft bekerülési érték csak abban az esetben vonható le 2022 év végén, amennyiben a magánszemély az 500 bekerülési értéket a 2021. évi adóbevallásában bevallotta. Ha ezt elmulasztotta, úgy az 500 bekerülési értéket 2022. évi adóbevallásában már nem tudja érvényesíteni és nem a 300 jövedelem, hanem a 800 bevétel után kell majd a 15%-os szja-t megfizetnie. A jelen példánál maradva ez a 15%-os adó helyett, a jövedelemre vetítve, 40%-os adóterhet eredményez.

Amennyiben a magánszemély egy adott évben több alkalommal realizált bevételt kriptoeszközökből és több alkalommal vásárolt kriptoeszközöket, akkor az így keletkezett „egyenleget” kell figyelembe vennie és ha az negatív, úgy ezt kell bemutatnia az adóbevallásában. Ennek elmulasztása, hasonlóan a fentiekkel, azzal a következménnyel jár, hogy ezen negatív egyenleg nem lesz a következő évekre átvihető és a következő évi bevételekből levonható. Ez pedig jelentős többletadó-fizetést fog eredményezni.

„A legtöbb esetben elrontott adóbevallásunkat jogosultak vagyunk önellenőrzéssel javítani. Ezen tétel esetében azonban önellenőrzésre nincs lehetőség, aki tehát elmulasztja a május 20-i határnapot az véglegesen lemarad. Fontos ezért nagyon észnél lenni az elkövetkezendő napokban, ha kriptoügyletekkel kereskedünk” – zárja a szakértő.

(Jogászvilág)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 4.

Online csalókra figyelmeztet a Nemzeti Védelmi Szolgálat

Online csalókra figyelmeztet a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ): a csalók az Anydesk nevű programot próbálják meg letöltetni, hogy teljes hozzáférést kapjanak az áldozatok számítógépéhez, mobiltelefonjához.

2024. március 4.

Közel 400 milliós vagyoni kárt okozott illegális műsorszórással három férfi

A Nagykanizsai Járási Ügyészség vádat emelt három férfi ellen, aki 2015 júniusa és 2020 júniusa között televíziós szolgáltatók szervereire rácsatlakozva létrehozott egy olyan, saját weboldalon működtetett online streamingszolgáltatást, amellyel 21 televíziós csatorna szerzői jogait sértették meg közel 400 milliós vagyoni hátrányt okozva – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség hétfőn.