Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Több mint 1,14 millió büntetést róttak ki a szabályszegőkre a 2020. március 15-e és június 21-e közötti időszakban, amelyek együttes értéke mintegy 115 millió euró (41,9 milliárd forint).
Spanyolországban visszautalják az embereknek az első járványhullám idején, a korlátozások megszegéséért kiszabott bírságokat – számolt be a spanyol sajtó az ügyben felállított tárcaközi munkacsoport döntéséről.
A bírságok visszafizetésére azért kerül sor, mert az alkotmánybíróság júliusban alkotmányellenesnek minősítette a szigorú vesztegzárat, amely a koronavírus-járvány miatt bevezetett első szükségállapot rendelkezései között szerepelt.
Az érintett időszakban csak meghatározott esetekben, például munkavégzés, egészségügyi ellátás, élelmiszervásárlás miatt lehetett elhagyni a lakóhelyet, az üzletek közül csak azok működhettek, amelyek tevékenységét nélkülözhetetlennek minősítették.
Az alkotmánybíróság vizsgálja a második szükségállapot jogszerűségét is, amely 2020. október 25-től idén június 9-ig tartott, és az elsőhöz képest némileg enyhébb korlátozásokat tartalmazott, mint például az éjszakai kijárási tilalom vagy az utazási megszorítások.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
