Stop Soros törvénycsomagot készített a kormány


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Újabb, az illegális bevándorlás elleni törvénytervezetet készített a kormány: a társadalmi vitára kerülő előterjesztés adatszolgáltatásra kötelezné az illegális migráció támogatóit, 25 százalékos illetékkel terhelné a külföldről származó támogatásaikat, továbbá lehetővé tenné, hogy az idegenrendészeti távoltartás intézményével sújtsák a bevándorlást szervező állampolgárokat, így ilyen külföldieket akár ki is tilthatnának az országból – közölte Pintér Sándor belügyminiszter a szerdai kormányülés szünetében tartott sajtótájékoztatón. Kovács Zoltán kormányszóvivő a „Stop Soros” névvel illette a törvénycsomag-tervezetet.


Pintér Sándor indoklásul azt mondta: meg kell alkotni azokat a jogszabályokat, amelyek alapján eleget lehet tenni a nemzeti konzultáció eredményének. A kormány célja, hogy „ne érje meglepetés” se a hivatalos szerveket, se az állampolgárokat, se az illegálisan érkezőket, se a törvénytelen migráció szervezőit – fogalmazott.

Az elképzelésekről a belügyminiszter kifejtette: a tervek szerint a törvénytelen migráció elősegítésében szerepet vállalók adatszolgáltatását a bíróságnál kell majd elvégezni, amely ezt egy folyamatosan ellenőrizhető, megtekinthető nyilvántartásba fogja venni. Emellett ha ilyen szervezetek többségében külföldről kapnak pénzt, akkor az ilyen külföldi összegek után 25 százalékos illetéket kellene fizetniük, a pénzt pedig a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szedné be.

[htmlbox BDT]

Ezek betartását – folytatta – a tervezet szerint az ügyészség fogja ellenőrizni, ha pedig jogsértést talál, akkor arról értesíti a bíróságot, és javaslatot tesz a szankcióra, amelyről majd a bíróság dönthet.

Cél továbbá, hogy az illegális migrációt támogató személyeket is meg tudják akadályozni ebben a tevékenységükben. Ezért lehetőséget teremtenének arra, hogy az ilyen külföldi állampolgárokat az idegenrendészeti távoltartás intézményével távol tartsák Magyarországról. A magyar állampolgárokat csak a schengeni külső határok 8 kilométeres övezetéből lehetne távol tartani – közölte Pintér Sándor, hozzátéve: diplomatákra, ENSZ-képviselőkre nem vonatkozhatna a távoltartás, ahogyan azokra az országgyűlési képviselőkre sem, akiknek az említett területen feladatuk lehet.

A tárcavezető kérdésre megerősítette: magyar állampolgárokat nem lehet kitiltani Magyarországról, külföldiek esetében viszont előfordulhat.

A belügyminiszter csütörtökre ígérte a tervezet szövegének nyilvánossá tételét, Kovács Zoltán pedig azt mondta, a három javaslatból álló „Stop Soros” törvénycsomaggal a kormány megtette, amit megtehetett, előkészítette a megváltozott körülményekhez szükséges előterjesztést.

A Soros György érintettségét firtató felvetésre a kormányszóvivő úgy reagált: ha Soros Györgyről kiderül, hogy ilyen tevékenységet végez – vagyis hogy az illegális bevándorlást szervezi -, akkor rá ugyanúgy vonatkoznak majd a szabályok.

Azzal kapcsolatban, hogy a napokban egy kisrepülővel jutott át a magyar határon 11 bevándorló – akiket Kállósemjén környékén fogtak el – Pintér Sándor azt mondta: megvizsgálják, hogy az érintett 11 ember menekültnek tekinthető-e. Ha nem esnek a genfi egyezmény alá, akkor a tiltott határátlépésnek megfelelően fognak velük szemben eljárni. A legegyszerűbb megoldás jelen pillanatban a visszaadásuk Ukrajnának, ahonnan feltételezhetően érkeztek – tette hozzá.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. október 30.

Parlament előtt a 2025-ös adócsomag

A kormány két lépésben megduplázná a családi adókedvezményt, 2 évvel meghosszabbítaná a kedvezményes, 5 százalékos lakásáfát, és kivezetni készül több különadót is. Parlament előtt az adócsomag.

2024. október 30.

NMHH: Ismerik, sokszor mégsem védekeznek a közösségi média veszélyei ellen a fiatalok

A serdülő lányok mintegy fele érzi magát kevésbé szépnek a közösségi médiafelületeken látottak hatására, mert sokukban nem tudatosul, hogy az online tér gyakran hamis valóságképet tár eléjük – egyebek mellett erre mutatott rá a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kutatása, amely a 13–16 éves kamaszok közösségimédia-használati szokásait vette górcső alá.