Strasbourg: pert nyert a trafikos az állam ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon – mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.


A döntés nem kötelezi a magyar jogalkotót a jogsértés megszüntetésére vagy jogszabálymódosításra, ám 15 ezer euró (mintegy 4,77 millió forint) kártérítés és 6000 euró (mintegy 1,9 millió forint) perköltség megfizetésére kötelezi a magyar államot, ha jogerőssé válik.

A bírák az Emberi Jogok Európai Egyezménye alapján ítélkeznek, amely első jegyzőkönyvének első cikke védi a magántulajdont, kimondva, hogy mindenkinek joga van ahhoz, hogy javait tiszteletben tartsák, tulajdonától senkit sem lehet megfosztani, kivéve, ha ez közérdekből és a törvényben meghatározott feltételek, valamint a nemzetközi jog általános elvei szerint történik.

Az ítéletben a bírák arra a megállapításra jutottak, hogy Vékony dohány-kiskereskedelmi engedélye a szerződés értelmében a trafikos bevételeinek jelentős hányadát termelő tulajdonát képezte, annak megvonása az állam részéről pedig beavatkozásnak számít a magántulajdonból származó hasznok élvezetébe.

Ezt megállapítva az Emberi Jogok Európai Bírósága azt vizsgálta meg, hogy megfelelt-e az állami beavatkozás az egyezmény előírásainak. Azt a bírák sem vitatják, hogy közérdek a kiskorúak dohányzásának visszaszorítása, amelyet a kormány elérendő célként nevezett meg. Mindazonáltal a bírák szerint minden ilyen beavatkozásnak méltányos egyensúlyt kell találnia a közérdek és az egyén alapvető jogainak tiszteletben tartása között.

HMJ – Hatályos Magyar Jogszabályok három nyelven

Több mint 350 jogszabály, több mint 120 Legfelsőbb Bírósági határozat rendelkező része, a kettős adóztatásról szóló egyezmények jelentős része, több mint 100 Legfelsőbb Bírósági állásfoglalást, több mint 120 Versenytanácsi határozat három nyelven. Az új Jogtáron online módon is elérhető.

Bővebb információ és konstrukciók >>

„Az elérni kívánt cél és az alkalmazott eszköz között ésszerű arányosságnak kell fennállnia. A közérdek és az egyén jogai között nem lehet egyensúlyt találni, ha az érintett személynek egyénileg túlzott terhet kell elviselnie” – írják az ítéletben a strasbourgi emberi jogi bírák. A testület pedig súlyosnak minősítette, hogy a Vékony László engedélye elvesztése miatt bevételeinek harmadát veszítette el, és később a bolt bezárására is kényszerült.

A bírák szerint „aligha tekinthető elégségesnek”, hogy mindössze 10 hónap telt el a törvény elfogadása és Vékony engedélyének megszüntetése között, valamint, hogy mindössze három hónappal azt megelőzően tudhatta meg, hogy az új trafikrendszerben nem kap engedélyt dohánytermékek forgalmazására.

A strasbourgi bíróság világossá teszi, hogy arról nem mondhat ítéletet, hogy indokolt volt-e, hogy Vékony az új rendszerben ne kapjon engedélyt dohánybolt üzemeltetetésére, mert ehhez nem kapott megfelelő adatokat a felektől.

„Mindenesetre megjegyzendő, hogy az eljárás, úgy tűnik, nélkülözte az elemi átláthatóságot és bármilyen jogorvoslati lehetőséget” – teszi hozzá ugyanakkor a strasbourgi testület, amely szerint a magántulajdont érintő minden állami beavatkozás esetén lehetőséget kell teremteni az érintetteteknek, hogy ha nem is bíróság előtt, de az illetékes hatóságoknál óvást emelhessenek az intézkedés ellen.

Mindezeket összevetve a bíróság arra a megállapításra jutott, hogy az állami beavatkozás miatt Vékony Lászlónak túlzott mértékű személyes áldozatot kellett vállalnia, s emiatt sérültek a nemzetközi egyezményben lefektetett jogai.

Az ítélet akkor válik jogerőssé, ha 3 hónapon belül egyik fél sem fellebbezz ellene, ha mindketten bejelentik, hogy nem kívánnak fellebbezni, vagy ha a testület a fellebbezést elutasítja.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 13.

Az EU Tanácsa elfogadta az EU közös agrárpolitikájának felülvizsgálatát

Az Európai Unió Tanácsa véglegesen elfogadta a közös agrárpolitika (KAP) felülvizsgálatát, amelynek célja az uniós gazdák adminisztratív terheinek csökkentése, és nagyobb rugalmasság biztosítása bizonyos környezetvédelmi feltételeknek való megfelelés tekintetében – írta közleményében az uniós tanács hétfőn.

2024. május 13.

Az EU szigorúbb szén-dioxid-kibocsátási előírásokat fogadott el a nehézgépjárművekre

Az Európai Unió Tanácsa elfogadta a nehézgépjárművekre vonatkozó szén-dioxid-kibocsátási előírásokról, valamint a hatályos uniós szabályok módosításáról és szigorításáról szóló rendeletet, az immár naprakész szabályok tovább kívánják csökkenteni a közúti közlekedési ágazat szén-dioxid-kibocsátását, valamint 2030-ra, 2035-re és 2040-re vonatkozóan új célértékeket állapítanak meg – tájékoztatott az uniós tanács.

2024. május 13.

Tudatosabbá váltak a bérlők és a bérbeadók: több szerződést kötnek közjegyző közreműködésével

Rugalmasabbá váltak a bérbeadók az ipar-kereskedelmi-szolgáltató ingatlanok piacán, a bővülő kínálat mellett a bérlők a tapasztalatok szerint könnyebben váltanak aktuális helyzetüknek jobban megfelelő bérleménybe, és egyre gyakoribbak az igények a rövid távú bérletre. Mindezt jól szemlélteti, hogy három év alatt csaknem 15 százalékkal nőtt a közjegyző közreműködésével készített bérleti szerződések száma. Jellemzően cégek kötnek közokiratba foglaltan bérleti szerződést, magánszemélyek elsősorban csak akkor, ha a bérbeadó vagy a bérlő külföldi állampolgár. A lakáspiacon jellemzőbb, hogy a bérbeadók egyoldalú kötelezettségvállalást, úgynevezett „kiköltözési” nyilatkozatot kérnek a bérlőtől, azt a bérbeadás feltételül szabják.