Sulyok: az AB védőernyőként óvja a jogállamiságot

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy 40 Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Alkotmánybíróság székházában rendezett fogadáson, Budapesten – olvasható az AB közleményében. Az eseményre azzal a céllal került sor, hogy az Alkotmánybíróság magyarországi demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről, illetve politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól hiteles információk jussanak el a nemzetközi közvéleményhez. Sulyok Tamás a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésének és a szoros párbeszédnek a fontosságára hívta fel a diplomaták figyelmét az igazságügyi együttműködés területén.

 

Először az intézmény történetében, az Alkotmánybíróság elnökének meghívására mintegy 40 Magyarországra akkreditált nagykövet vett részt az Alkotmánybíróság székházában rendezett fogadáson, Budapesten. Az eseményre azzal a céllal került sor, hogy az Alkotmánybíróság magyarországi demokráciában betöltött szerepéről, erős alapjogvédelmi jogosítványairól, hatásköréről, illetve politikai konszenzus alapján megválasztott tagjairól hiteles információk jussanak el a nemzetközi közvéleményhez. Sulyok Tamás a nemzetközi kapcsolatok kiszélesítésének és a szoros párbeszédnek a fontosságára hívta fel a diplomaták figyelmét az igazságügyi együttműködés területén.

[htmlbox jogtar_kepzes]

Az elnök szeptember 20-án, a Donáti utcában rendezett eseményen tájékoztatta a nagyköveteket többek között arról, milyen változásokat hozott az Alaptörvény 2012-es bevezetése. Bár az Alaptörvény az Alkotmánybíróság hatáskörét egyes költségvetési jellegű kérdésekben – részlegesen és időlegesen – korlátozta, összességében egyértelműen erősödött az Alkotmánybíróság szerepe a jogállamiság őreként. Fontos különbség ugyanis a 2012. január elsejét megelőző időszakhoz képest, hogy az Alkotmánybíróság immár mindhárom hatalmi ág, így a bírói hatalom felett is alkotmányos kontrollt gyakorol, mégpedig a német alkotmánybírósághoz igen hasonló jogosítványokkal.

Sulyok Tamás hangsúlyozta: az Alkotmánybíróság védőernyőként óvja a jogállamiságot és az emberek alkotmányos jogait. A valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével az Alaptörvény lehetővé tette, hogy a jogkeresők alapvető jogaik sérelme esetén az Alkotmánybírósághoz forduljanak közvetlen jogorvoslatért. Az új lehetőség sikerét a számok igazolják: öt éve töretlenül nő a testülethez benyújtott alkotmányjogi panaszok száma, 2016-ra például megduplázódott ez az érték a 2013-as évhez képest. Ez tavaly 901 benyújtott alkotmányjogi panaszt jelentett, ebből 689 valódi alkotmányjogi panasz volt.

Az elnök megjegyezte: 2012 és 2017 első féléve között mintegy 9500 érintett magánszemély vagy szervezet fordult az Alkotmánybírósághoz. 452 bíró kezdeményezett eljárást, emellett az Alapvető Jogok Biztosa 59 alkalommal, a parlamenti képviselők egy negyede 19 alkalommal nyújtott be indítványt ez alatt az idő alatt. 2012 óta az ügyek átlagos átfutási ideje körülbelül fél év, alkotmányjogi panaszok esetében 200 nap.

Az elnök köszönetet mondott a nagyköveteknek együttműködésükért, és reményét fejezte ki, hogy a jövőben a kapcsolatok még szorosabbá válnak.

---