Sulyok: az alkotmányjog a mindennapi élethez kapcsolódik


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alkotmányjog oktatásánál oda kell figyelni arra, hogy az olyan absztrakt fogalmakat, mint az egyenlőség, szabadság, jogbiztonság a valós, hétköznapi élethez kössék – hangoztatta az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke az alkotmányjogot oktatók I. találkozóján, pénteken Budapesten.

Sulyok Tamás a tanácskozáson arról beszélt: az alkotmányjoggal a hallgatók többnyire az első évfolyamokon ismerkedhetnek meg, így az oktatóknak nagy felelősségük van abban, hogy milyen első benyomás alakul ki a diákokban a jog világáról.

Azt mondta, a hallgatókat fel kell készíteni arra, hogy felismerjék az egyes alkotmánybírósági döntések mögött az ideológiai hátteret, képessé kell tenni őket arra, hogy ezeket megértsék és más szemléletmódokkal összevethessék. Hozzátette: ehhez kiváló „alapanyag” az alkotmánybírósági határozat, mert a döntés, a különvélemények, párhuzamos indoklások együttes elemzése több fontos alkotmányos érvrendszert is bemutat.

Olyan korban élünk – mondta Sulyok Tamás -, amikor évtizedes, véglegesnek és lezártnak hitt paradigmák változhatnak meg nagyon gyorsan. Ha nem a múltnak, hanem a jövőnek kívánunk tanítani, akkor érdemes szem előtt tartani, hogy az alkotmányjog folyamatosan változó és alakuló diszciplína – jelentette ki.

Az Ab elnöke felhívta a figyelmet: a jogrendnek értelmet adó értékek, jól csengő fogalmak csak akkor válnak valóban az élet szerves részévé, ha a mindennapi életben is találkozni velük.

Kukorelli István egyetemi tanár, alkotmányjogász köszöntőjében arról beszélt: alkotmányjogot oktatni hivatás, azonban az alkotmányjogot oktatók nagy részének nincs tanári diplomája, az egyetem elvégzése után „a mély vízbe” dobják őket, holott szükség lenne arra, hogy megtanuljanak tanítani.

Az alkotmányjog tanításánál szükség van a tudás, az ismeretek átadására, de arra is, hogy a diákokat gondolkodásra késztessék és közvetítsék nekik az alkotmányjog klasszikus alapelveinek jellegét – jegyezte meg az alkotmányjogász.

Véleménye szerint a jogászképzés mai helyzete nem kedvez ezeknek az elveknek, a legtöbb egyetemen tömegképzés folyik, írásbeli vizsgákkal, ahol a hallgatók nagy része örül „a kis bélásoknak”.

Az államnak elemi érdeke lenne, hogy hosszabb távon gondolkodjon a jogászképzés szükségességéről. „Nem fáj”, a legolcsóbb képzések egyike, és ha ebből is kivonul, az több mint felelőtlenség – jelentette ki Kukorelli István.

Székely László, az alapvető jogok biztosa házigazdaként köszöntötte a találkozó résztvevőit. Azt emelte ki, hogy bár minden alkotmányjogot tanító ért a saját tárgyához, szükséges, hogy azok, akik ezt a pályát választják, megismerjék az oktatás módszereit.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatalában megtartott találkozót a Magyar Alkotmányjogászok Egyesülete szervezte az Alkotmánybírósággal és a biztos hivatalával, hogy áttekintsék többi közt az alkotmányjog oktatásának módszertani kihívásait, a diplomás jogászok alkotmányos ismereteit és kompetenciáit, valamint az alkotmányjog oktatásának külföldi gyakorlatát. A rendezvényen több alkotmánybíró és mintegy harminc oktató vesz részt, a találkozón valamennyi jogi kar képviselteti magát.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.