Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Súlyos, 21 éves börtönbüntetést kapott az a cseh állampolgár, aki 2016 és 2020 között a Moszkva-párti szakadár fegyvereseket segítette Kelet-Ukrajnában. A prágai városi bíróság korábbi döntését a fellebbviteli testület szerdán megerősítette – közölte a CTK hírügynökség.
Az 52 éves Alojz Polák korábbi brünni (Brno) lakos 2016-ban illegálisan távozott a szakadár Donyecki Népköztársaságba, belépett annak gárdájába, majd mesterlövészeként 2016 és 2020 között bizonyíthatóan az ukrán hadsereg legalább négy katonáját lőtte le – állította a bíróság. Alojz Polák szökésben van, s a bíróság távollétében mondta ki az ítéletet.
Védőügyvédje a tárgyaláson azt mondta: értesülései szerint nem zárható ki, hogy ügyfele már nincs életben. Csehországban nem ez az első eset, hogy a bíróságok börtönbüntetést szabnak ki a kelet-ukrajnai szakadárok oldalán folytatott aktív harci tevékenységért. Martin Sukup tavaly decemberben 21 évet, Martin Kantor volt hivatásos katona korábban 20 évet, míg a fehérorosz származású Aljakszej Fagyejev 21 évet kapott. Ők szintén szökésben vannak.
Cseh állampolgárok a hatályos szabályok szerint csak konkrét, személyre szóló államfői engedéllyel csatlakozhatnak külföldi hadseregekhez. Eddig mintegy 160 cseh állampolgár kapott engedélyt, hogy belépjen az ukrán hadseregbe. A cseh védelmi tárcához beérkezett kérvények száma meghaladja a háromszázat – írja a prágai sajtó.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
