Szabó Máté: a jog nem védi eléggé a kiszolgáltatottakat


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A jog, amelynek segítenie kellene a kiszolgáltatottakat, elesetteket, nem egyszer inkább akadályt jelent számukra – mondta Szabó Máté távozó ombudsman az utolsó nyilvános hivatali rendezvényén, ahol egy tanulmánykötetet mutattak be. Szabó Máté úgy fogalmazott: a vesztesek „a paragrafusok fogságában vergődnek”.


Az elmúlt három évben 727 új törvény született, ami sok új problémát szült – mondta az az alapvető jogok biztosa, hozzátéve, e jogszabálytömeg hozzávetőleg 10 százaléka alapos felülvizsgálatra szorulna, és ezek javarészt éppen azok a szabályok, amelyek befolyásolják a kiszolgáltatott társadalmi csoportok helyzetét.

A luxusipar nem termelhet selejtet, mert azt nem tudja eladni, de az elesettek számára termelő iparágakban jóval gyengébb a minőségbiztosítás. Így van ez a jogalkotásban is, ez pedig nem luxusiparág – mondta Szabó Máté a hivatala által vizsgált témákra utalva. Az alapjogi biztos feladata ugyanis a legkiszolgáltatottabbak jogainak védelme, illetve az alapjogi visszásságok feltárása.

Erről a munkáról ad reprezentatív képet a Pajzsuk a törvény – Rászoruló csoportok az ombudsmani jogvédelemben című félezer oldalas kiadvány, melyben a legfontosabb ombudsmani projektek eredményeiről számolnak be a szerzők.

A kötet tanulmányai elemzik az ombudsman alkotmánybírósági indítványainak sorsát, a kisebbségek – például romák, melegek -, a gyermekek és a jövő nemzedékek, a fogyatékkal élők, a hajléktalanok, a közfoglalkoztatottak, a fogvatartottak, a menekültek, a kilakoltatottak alapvető jogainak érvényesülésével kapcsolatos tapasztalatokat, valamint a március 15-ei hóhelyzet tanulságait.

A csütörtöki könyvbemutató az utolsó nyilvános rendezvénye az ombudsmannak, aki szeptember 24-én távozik hivatalából.

Szabó Mátét hat évvel ezelőtt Sólyom László köztársasági elnök jelölése alapján választotta meg a parlament kétharmados támogatással az állampolgári jogok országgyűlési biztosának. Az ombudsmani rendszer 2012 elején átalakult, azóta egyetlen alapjogi biztos van.

Áder János köztársasági elnök idén augusztusban Székely László jogászt jelölte az új alapjogi biztosnak, a jelölt bizottsági meghallgatása már megkezdődött a parlamentben, szerdán a fenntartható fejlődés bizottságában támogatták jelölését. Székely Lászlót várhatóan hétfőn hallgatják meg a parlament alkotmányügyi és emberi jogi bizottságaiban, és a tervek szerint még aznap sor kerülhet a plenáris szavazásra is.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. május 17.

Az Európa Tanács nemzetközi egyezményt fogadott el a mesterséges intelligenciáról

Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.

2024. május 17.

Döntött a Kúria: fizessenek a pervesztesek!

Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!

2024. május 17.

Gyermek külföldre vitele: akár vissza is fordíthatnak a határon, ha nincs nálunk a megfelelő papír

Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.