Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Másként ítéli meg az új Ptk. cselekvőképességi szabályait az igazságügyi tárca és az ombudsman.
A cselekvőképességet a jövőben már nem lehet teljesen, általánosan és véglegesen kizárni, hanem csak egyes ügycsoportokra, és 5 éves felülvizsgálat kötelezettségével lehet korlátozni – olvasható a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium sajtóközleményében.
Az új Polgári törvénykönyvet előkészítő kodifikációs bizottság – a jogaik gyakorlásában korlátozottak védelme érdekében – szükségesnek tartotta a cselekvőképességet korlátozó gondnokság intézményének fenntartását – mutatott rá a tárca.
Mint írták, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium meglepetéssel értesült arról, hogy Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa a még hatályba sem lépett új polgári törvénykönyv cselekvőképességet korlátozó rendelkezéseit támadja az Alkotmánybíróságon, amikor az évtizedek óta hatályban lévő régi polgári törvénykönyv nemcsak a cselekvőképesség korlátozását, hanem a kizárását is lehetővé teszi.
„Nem feltételezzük, hogy a hatályos szabályok elkerülték volna Szabó Máté figyelmét, de nem értjük, hogy hatéves hivatali ideje alatt miért nem talált módot az ombudsman arra, hogy a Ptk. alkotmányosságát megkérdőjelezze” – fogalmaztak a közleményben.
Szabó Máté az Alkotmánybírósághoz fordult, mert álláspontja szerint alapjogsértő és ellentétes a nemzetközi emberi jogi normákkal is a teljesen korlátozó gondnokság alatt álló, jellemzően fogyatékossággal élő emberek nyilatkozatainak automatikus semmissége, illetve a legszemélyesebb döntések megtételének általános kizárása.
(Forrás: MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
