Szakmai nap a kiberbűnözés aktuális kihívásairól

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Napjainkban Magyarországon a kiberbűnözés, vagy éppen a számítógépes bűnözés kapcsán elsősorban az interneten elkövetett becsületsértések, rágalmazások, illetve a webes felületeken eladott lopott holmik, vagy éppen a szerzői jogi bűncselekmények kerülnek a bírák látókörébe.

Jelenleg a telefonlopások és a közösségi média felületein elkövetett becsületsértések teszik ki az online térben elkövetett bűncselekmények oroszlánrészét, előbb-utóbb azonban a darkweb klasszikus, fehérgalléros bűncselekményeinek aktái is landolni fognak a bírák asztalán. Informatikusok és bírák vettek részt a közelmúltban a kiberbűnözéssel foglalkozó hálózat szakmai napján, a Magyar Igazságügyi Akadémián.

Néhány éve az elektronikus bizonyítékokat még el sem fogadták a bíróságokon, ma viszont már a legkisebb település lopási ügyében is lekérik az egész falura vonatkozó cellaforgalmat. „Én ebben a jelenségben a fejlődés jelét látom: azt, hogy a bírák tudomásul vették: létezik digitális bizonyíték, ami felhasználható, elfogadható, értékelhető – mondja dr. Somogyi Zoltán, a Győri Törvényszék büntető kollégiumvezetője, a kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat vezetője. – Ma már egyes ügyekben nincs is más bizonyíték, mint digitális, ebbe a körbe tartoznak a mobiltelefonok forgalmi adatai is.”
A bírósági eljárás során sokszor újabb bizonyítékok beszerzése válhat indokolttá, ám előfordulhat, hogy kiderül: az adatvédelmi rendelkezések miatt az adott bizonyítékot – például egy híváslistát – már rég megsemmisítették. A mobilszolgáltatók gyakorlata ugyanis eltérő, a magyar szabályozás nem határoz meg minden adat tekintetében minden szolgáltatóra egyformán kötelező, konkrét időtartamot, az adatok megőrzésének kötelezettségét pedig egy évben maximalizálja.

Napjainkban Magyarországon a kiberbűnözés, vagy éppen a számítógépes bűnözés kapcsán elsősorban az interneten elkövetett becsületsértések, rágalmazások, illetve a webes felületeken eladott lopott holmik, vagy éppen a szerzői jogi bűncselekmények kerülnek a bírák látókörébe. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az úgynevezett social-engineering, azaz a pszichoterror is, de nem szabad elfeledkezni a sok bosszúságot okozó zsarolóvírusok jelenlétéről sem.  A nemzetközi tendenciák azonban már érzékelhetőek: várhatóan hamarosan felszínre kerülnek az internet sötét oldalán nyújtott illegális szolgáltatások, köztük a szervkereskedelem vagy a gyermekek szexuális kizsákmányolása, melyekért jellemzően kriptovalutával fizetnek.
„A kiberbűnözéssel foglalkozó bírósági hálózat tavaly júniusban éppen azért jött létre, hogy az ilyen cselekményekkel szemben hatékonyabb fellépéshez segítse a bírókat, felvértezze őket a szükséges tudással” – hangsúlyozza dr. Somogyi Zoltán.

„A hálózat létrehozása időszerű volt – értékeli dr. Rozsnyai Balázs, a Hajdúböszörményi Járásbíróság bírája. – Egyfelől azért, mert a bírónak, mint jogalkalmazónak nemcsak felhasználói szinten illik tisztában lennie a kibervilág velejáróival, másfelől azért, mert a bírói referádában még nem jelentek meg tömegesen a tipikus hekkelős, csalással összekötött, vagy éppen darkweb-es cselekmények. Nemrég volt például egy olyan ügyem, melyben a vádlottak lovas szekérrel mentek hazafelé, és megláttak az út mentén egy pénztárcát. A tárcában persze bankkártya is volt, amellyel paypass üzemmódban addig vásárolgattak ötezer forint alatti tételeket az egyik élelmiszerüzletben, amíg csak le nem buktak – már ez is kiberbűncselekménynek számít.”
A felderítés nem egyszerű. Az interneten elkövetett klasszikus, fehérgalléros bűncselekmények ügyében gyakran még feljelentést sem tesznek, mert a sértett érzi a saját balgaságát, és magát okolja amiatt, hogy bűncselekmény áldozata lett. Ha mégis születik feljelentés, annak bizonyítása gyakorta azért nehéz, mert ezekben az ügyekben sokszor külföldi szál is felbukkan, és csak nemzetközi jogsegélyek útján lehet továbbhaladni. A felderítés során ugyanakkor a nyelvtudás is elengedhetetlen, hiszen a Google-lal, vagy éppen a Facebook-kal angolul kell kommunikálni.

Az internetes bűncselekmények mindemellett speciális tudást is igényelnek, ezért szakértőt kell kirendelni. „Ma még egy bíró részéről természetes kérdésként merülhet fel az IP cím, a vírus vagy a féreg fogalma, amit néhány év múlva várhatóan már az eljárás minden résztvevője köztudomásúnak tart – mondja dr. Rozsnyai Balázs. – Az új büntetőeljárási törvény (Be.) értelmében pedig, ha az eljárás résztvevői közül bárkinek kérdése van a szakvélemény kapcsán, a bíró köteles a szakértőt megidézni és meghallgatni a tárgyaláson.” Kiemeli: a tavaly júliusban hatályba lépett új Be. egyértelműen tartja a lépést a technológiai fejlődéssel, a bizonyítás eszközei között például már külön is nevesíti az elektronikus adatot. A Be. új eleméhez további eljárási cselekmények kapcsolódnak. Példaként: ha a bűncselekmény elkövetése során gyermekpornográf képek, videók kerültek ki az internetre, akkor a bíróságnak – a büntetőlejárás lefolytatása során – feladata az is, hogy a jogsértő tartalmat eltávolítsa.

„Az előadásomnak célja volt az is – összegezte a szakmai nap tanulságait dr. Rozsnyai Balázs -, hogy jogszabályokon és jogeseteken keresztül az informatikus kollégák bepillantást nyerjenek a bírák gondolkodásmódjába, de szerettem volna elérni azt is, hogy lássák: szakértelmükkel olyan fontos szakmai kérdések megválaszolásához járulhatnak hozzá, amelyek az országos bírói gyakorlatot is képesek alakítani. A kiberhálózatnak éppen az lehet az egyik célja, hogy rámutasson az eltérő szakmai álláspontokra, és amilyen szinten csak lehet, egységesítse azokat.”

(birosag.hu)

---