Számos adóváltozás hatályossá vált

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Júliustól hatályos az új jövedéki törvény, a reklámadó új szabályai, valamint a friss adótörvények néhány rendelkezése.

Hatályba lépett az új jövedéki törvényű

Az egyik legfontosabb újdonsága a jogszabálynak, hogy a jövedéki ügyek néhány kivétellel csak elektronikusan intézhetők. A magánfőzők bejelentési kötelezettségét valamint a párlat adójegy igénylését, a külföldi személyek jövedéki ügyeit, a hivatalból magánszeméllyel szemben indított és lefolytatott jövedéki ügyeket, illetve a kizárólag bérfőzést végző adóraktár nyilvántartás-vezetését, adatszolgáltatását lehet papíralapon intézni.

További fontos változás, hogy az eddigi 47 féle adóraktárral szemben a hatályos szabályozás már csak egyféle adóraktári engedélyt ismer. A jövedéki termékek azonban továbbra is adóraktárban állíthatók elő és tárolhatók az adófizetésig.

A borászatok döntő többségének lehetősége van arra, hogy kisüzemi bortermelővé váljon, így mentesülhet szinte minden adminisztrációs kötelezettségtől. A kisüzemi bortermelő bérmunkát, bértárolást nem végezhet, és csak előzetes bejelentés után szállíthat adófelfüggesztéssel szőlőbort és palackos erjesztésű habzóbort más adóraktárnak.

Lényeges változás az is, hogy jövedéki kiskereskedő jövedéki terméket készpénzfizetéssel nem szerezhet be. Kivételt jelent az adóraktárból vagy kisüzemi bortermelőtől történő beszerzés, maximum 200 ezer forintig.

A jövedéki törvényben meghatározott esetekben változatlanul jövedéki biztosítékot kell nyújtani. A fix összegű jövedéki biztosíték mellett azonban megjelent a változó összegű jövedéki biztosíték fogalma. Ez kedvezmények alkalmazását is lehetővé teszi, így bizonyos feltételek teljesülése esetén az eredeti jövedéki biztosíték összege alacsonyabb lehet.

További jelentős változás, hogy július 1-jétől az adóraktár-engedélyeseknek napi bontásban kell adatot szolgáltatniuk az adóhatóságnak.

 

Emelkedett a dohánytermékek jövedéki adója

Magasabb lett a dohánytermékek jövedéki adója: a cigaretta minimális adómértéke ezer darabonként a korábbi 28 800 forintról 29 200 forintra, a szivar, szivarka minimális adómértéke 4120 forintról 4180 forintra, a fogyasztási dohány adómértéke pedig kilogrammonként 16 200 forintról 17 300 forintra nőtt július elsején.

Nem változott ugyanakkor az elektromos cigaretták jövedéki adómértéke, amely az egyszer használatos (eldobható) termékek esetében darabonként 10 forint, a folyadék esetében milliliterenként 70 forint, a töltőfolyadékok esetében pedig milliliterenként 55 forint.

A dohánygyártmányok adójának szerkezetét és minimumát uniós irányelv határozza meg, aminek Magyarországnak is meg kell felelnie, ezért emelkedik több lépcsőben a dohánytermékek jövedéki adója.

Július elsejétől 7,5 százalék lett a reklámadó

A reklámadó kulcsa egységesen 7,5 százalék a második fél évben.

Mentesülnek az adó megfizetése alól azok a vállalkozások, amelyeknek a reklám közzétételéből származó nettó árbevétele nem éri el a 100 millió forintot.

Az adó mértéke 2017. január 1. és 2017. június 30. között nulla százalék, amit a visszamenőleges hatályú teher növekedésének elkerülésével indokolt a kormány. A második fél évre – július 1-jétől – 7,5 százalékot kell megfizetniük a reklámadó-fizetésre kötelezett vállalkozásoknak.

A jogszabály túlfizetésnek minősíti a 2017. június 30-ig már megfizetett reklámadót, és elrendeli annak visszatérítését az adóvisszatérítés szabályai szerint.

A módosított törvény rendelkezik arról is, hogy az ezen határidőig bevallott, de meg nem fizetett adót a jövőben sem kell befizetni. A módosítások között szerepel az is, hogy a saját célú reklám közzététele nem lesz adóköteles.

 

Júliustól bővül a kisüzemi sörfőzdei kedvezményezettek köre

Bővül a kisüzemi sörfőzdei kedvezményezettek köre, szombattól az eddigi 8 ezer hektoliterrel szemben minden 200 ezer hektolitert meg nem haladó mennyiségű sört előállító vállalkozó alkalmazhatja az 50 százalékos jövedéki adókedvezményt. A kisüzemi sörfőzdék azonban célzott pályázati forrásokat is igényelnek a fejlődéshez.

(MTI)

---