Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A Fővárosi Főügyészség bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette és más bűncselekmények miatt összesen 15 személlyel szemben nyújtott be vádiratot az illetékes bíróságra.
A vádirat szerint az egymással baráti viszonyban álló első- és másodrendű vádlott 2015. évben megállapodtak abban, hogy speciális gépekkel, eszközökkel az elsőrendű vádlott hamis pénzt készít, amelyet ezután továbbértékesítenek, illetve forgalomba hoznak.
Az elsőrendű vádlott 2015 szeptemberétől egy XIV. kerületi lakásban informatikai és egyéb eszközök – így például színes lézernyomtató, szkenner, speciális papírok, fóliák, hologram matricák – segítségével hamis 20 000 Ft-os címletű bankjegyeket állított elő. A férfi a vád szerint legalább 588 bankjegyet készített, amelyek teljes hamisítványok voltak. A bankjegyek hamisságát azonban csak megfelelő képzettség, gyakorlat, fényviszonyok és segédeszközök használata mellett lehetett felismerni.
Az elsőrendű vádlott az előállított hamis bankjegyeket elsősorban a másodrendű vádlottnak adta át továbbértékesítés céljából. Az ügy további vádlottjai a hamis bankjegyeket közvetlenül vagy közvetítőkön keresztül különböző összegekért megvásárolták, majd azokat részben ők maguk is továbbértékesítették, részben pedig kisebb összegű vásárlások során fizetőeszközként felhasználták.
A vádlottak egyrészt a hamis pénz értékesítéséből, illetve továbbértékesítéséből befolyt haszonra, másrészt a hamis bankjegyekkel vásárolt termékek értékének, valamint a visszajáróként kapott valódi pénz értékének megfelelő nagyságú haszonra tettek szert. Ez vádlottanként jellemzően több százezer, míg az elsőrendű és másodrendű vádlottak esetében több millió forint összegre tehető.
A Fővárosi Főügyészség a vádlottak többségével szemben bűnszövetségben elkövetett pénzhamisítás bűntette miatt emelt vádat, amely bűncselekmény e minősített esetét a Büntető Törvénykönyv öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.
(ugyeszseg.hu)
[htmlbox BDT]Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
