Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Az Országgyűlés kedden kivételes eljárással törvényben határozta meg a közterületi reklámhordozók elhelyezésének alapvető követelményeit, továbbá felhatalmazta a kormányt a részletszabályok kidolgozására és betartatására.
A képviselők 122 igen szavazattal, 60 nem ellenében fogadták el a településkép védelméről szóló törvény módosítását a Miniszterelnökséget vezető miniszter kezdeményezésére.
Lázár János indoklásában úgy fogalmazott, a változtatásra azért volt szükség, mert a köztéri reklámhordozók szabályozásában eddig csak a „puszta gazdasági érdekek, a reklámpiac igényei voltak a meghatározóak”, ezért a plakátok száma folyamatosan emelkedett.
Az elfogadott javaslat kimondja, hogy nem helyezhető el reklám a fokozott védelem alatt álló helyszíneken (például a világörökségi, műemlékvédelmi és természetvédelmi területeken), a magánterületeken pedig legfeljebb egy reklámhordozó állhat, az erről szóló szerződés pedig maximum öt évre szólhat.
[htmlbox BDT]
A törvénymódosítás értelmében az ezen túlmenő műszaki, illetve formai jellegű általános követelményeket a kormány rendeletben állapíthatja meg. Rögzítették ugyanakkor, hogy a közlekedésbiztonsági céllal kihelyezett plakátokat nem érinti a változtatás.
Újdonságot jelent, hogy az önkormányzatok helyett egy később a kormány által kijelölt hatóság szabhat majd ki bírságot a jogellenesen kihelyezett reklámhordozók miatt. A törvényi és rendeleti szabályok megszegése miatt kiszabott bírság 150 ezer forinttól 3 millió forintig terjed.
A parlament rögzítette, az új szabályoknak nem megfelelő reklámhordozók 2020 végéig maradhatnak jelenlegi helyükön. Az állami és önkormányzati szektorba tartozó szervezetek csak az új szabályoknak megfelelő reklámhordozót vehetnek igénybe.
(MTI)
Az Európa Tanács elfogadta az első olyan nemzetközi, jogilag kötelező érvényű szerződést, amelynek célja, hogy a mesterséges intelligenciát (MI) használó rendszerek alkalmazása során biztosítsa az emberi jogok, a jogállamiság és a demokrácia jogi normáinak tiszteletben tartását -közölte pénteken a strasbourgi székhelyű nemzetközi szervezet.
Sokan ismerhetik akár saját kárukon azt a jelenséget, hogy a bíróságok jellemzően mérséklik a pernyertes számára megítélt ügyvédi munkadíjakat. Ezzel a pernyertesnek indokolatlan veszteséget kell elkönyvelnie, közvetetten pedig piactorzító hatása is van. Most a Kúria precedensértékű, tehát kötelező döntésben reagált erre a jelenségre. Nézzük előbb a legfontosabb fejleményeket, majd azt, hogy mindez hogyan hat a perstratégiára!
Ha csak az egyik szülővel utazik egy kiskorú külföldre, akár csak néhány napra, érdemes hozzájáruló nyilatkozatot kérni a másik szülőtől is, hogy ne érje kellemetlen meglepetés az utazókat. Hosszabb külföldi tartózkodás, például munkavállalás vagy tanulmányok folytatása esetén mindenképpen szükség lesz a nyilatkozatra, de egy rövidebb kiruccanás esetén is kérhetik a hatóságok, és ennek hiányában akár meg is tagadhatják a határátlépést. Elvált szülők esetén, ha a különélő szülő viszi el a gyermeket, még büntetőügy is lehet abból, ha a külföldre utazás a gyermeket nevelő szülő hozzájáruló nyilatkozata nélkül történik.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
