Kuciak-gyilkosság: megkezdődött a főtárgyalás


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A vádirat felolvasásával megkezdődött a nagy botrányt és belpolitikai viharokat is kiváltó, két évvel ezelőtti szlovákiai újságíró-gyilkosság bűnvádi perének főtárgyalása a bazini különleges bíróságon hétfőn.

A vádirat hat vádpontot tartalmaz, az újságíró, Ján Kuciak és barátnője meggyilkolásán kívül egy másik, korábban elkövetett gyilkosságot, illetve többrendbeli engedély nélküli fegyvertartást.

A főtárgyalás első napján a vádlottak padján négyen ültek, köztük a gyilkosságok végrehajtásával vádolt Sz. Tamás és társa M. Miroslav, aki korábban már bevallotta Kuciak és barátnője meggyilkolását. Rajtuk kívül ott ült a gyilkosság állítólagos megrendelője, K. Marián nagyvállalkozó, akinek indítéka a vádirat szerint bosszú volt, illetve Zs. Alena is, aki a vádirat szerint afféle összekötő szerepet játszott a gyilkosság megrendelése során. Az ügy ötödik vádlottját, Andruskó Zoltánt, a vád koronatanúját, aki ugyancsak közvetített a gyilkosság megrendelésében, december végén egy különtárgyaláson vádalku keretében már jogerősen börtönben letöltendő 15 évi szabadságvesztésre ítéltek .

A vádirat szerint K. Marián azért rendelte meg Ján Kuciak megölését, mert az újságíró több írást közölt az ő – a cikkek szerint bűnös – gazdasági tevékenységéről. A vád szerint a nagyvállalkozó 2017 végén rendelte meg a gyilkosságot Zs. Alenánál, aki ezután megkereste Andruskó Zoltánt, akinek 20 ezer eurós adóssága elengedését és további 50 ezer eurót ígért az újságíró haláláért. Andruskó a gyilkosság kivitelezésével a korábban rendőrnyomozóként dolgozó Sz. Tamást és a volt hivatásos katona M. Miroslavot bízta meg, akiknek 40 ezer eurót ígért a gyilkosság végrehajtásáért. Andruskó korábban azt vallotta, hogy azért fordult Sz. Tamáshoz és M. Miroslavhoz, mivel tudta, hogy 2016 végén egy rablás során már meggyilkoltak egy vállalkozót, Molnár Pétert. Ez is szerepel a főtárgyalás vádiratában.

A vádirat felolvasása után a vádlottak gyakorlatilag fenntartották korábbi vallomásaikat, vagyis K. Marián, Zs. Alena és Sz. Tamás ártatlannak vallották magukat a gyilkosságok ügyében. A nagyvállalkozó K. Marián ugyanakkor beismerte bűnösségét abban, hogy a rendőrök a házában engedély nélkül tartott lőszert találtak, M. Miroslav pedig megerősítette korábbi vallomását, amelyben elismerte Ján Kuciak és barátnője, Martina Kusnírová meggyilkolását, illetve a másik, 2016-ban elkövetett gyilkosságot is.

A vádiratban szereplő vádpontok alapján az elkövetők 25 évi vagy életfogytiglani szabadságvesztésre ítélhetők.

A hírhedt újságíró-gyilkosság áldozatait – a fiatal szlovák újságírót, Ján Kuciakot és barátnőjét – 2018 február végén találta holtan a rendőrség a galántai járásban lévő Nagymácsédon lévő családi házukban. A gyilkosság közfelháborodást keltett az országban, s heteken belül korábban sosem látott tüntetéssorozathoz, illetve mély belpolitikai válsághoz vezetett. A történések végül a kormány több tagjának távozásához – köztük Robert Fico kormányfő lemondásához – és a kabinet széles körű átalakításához vezettek.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. július 1.

Minden, amit tudni akarsz a mesterséges intelligenciáról – elindult az NMHH Podcast

Egyszerű utánzógép vagy egy mindent felforgató technológia? Milyen hatással lesz a munkaerőpiacra, az egészségügyre, az oktatásra vagy éppen a művészetre a mesterséges intelligencia? Hogyan alakítja át az üzleti folyamatokat? Hogyan lehetünk tudatos médiafogyasztók egy olyan világban, amelyben már a szemünknek sem hihetünk? Ilyen és ehhez hasonló, mindannyiunk életére hatással lévő kérdésekre keresi a választ a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) most induló podcastsorozata.

2024. június 28.

Hivatali visszaélésért ítélték el a zalai jegyzőt

Hivatali visszaélés és költségvetési csalás bűntettében mondta ki – nem jogerősen – bűnösnek a Zalaegerszegi Törvényszék azt a zalai jegyzőt, aki a 2022-es választások idején „visszaforgatott” magának némi pénzt – olvasható a birosag.hu-n.

2024. június 27.

A mesterséges intelligencia emberközpontú korszakának küszöbén állunk

Lehetnek-e a mesterséges intelligenciának jogai? Hogyan lehet emberközpontúan szabályozni a technológia használatát? Ki a felelős azért, hogy a mesterséges intelligencia milyen döntéseket hoz? Mit kell tudni a technológia emberi jogi és ipari vonatkozásairól? Az ELTE tudományos-ismeretterjesztő videósorozatának legújabb részében Darázs Lénárd, az ELTE általános rektorhelyettese tárja fel az MI jogi aspektusait.