Szövevényes áfacsalási ügyben ítélkeztek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Annyira bonyolult volt az ügy, hogy a bíróság ötfős tanácsban járt el, 320 kötetre rúgott a lefoglalt könyvelési anyag és kétszáz tanúvallomás szerzett be a bíróság.


Három év szabadságvesztésre ítélte az úgynevezett cukros ügy kilenc vádlottjának egyikét csütörtökön első fokon a Győri Törvényszék, a többiek felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A vád szerint a cukor színlelt értékesítésével és körbeszámlázással több százmillió forint értékben követtek el adócsalást.

Máté Kinga, a törvényszék szóvivő bírája felidézte: az első- és a másodrendű vádlott érdekeltségi körébe tartozó gazdasági társaságok 2006 áprilisa és júniusa között 1,2 milliárd forint értékben vásároltak és adtak el cukrot, erről azonban adóbevallást nem készítettek, áfafizetési kötelezettségüknek pedig nem tettek eleget. Így mintegy 150 millió forint kárt okoztak az állami költségvetésnek. 

 

A harmadrendű vádlott ügyvezetése alatt álló győri cukorkereskedő cég három szlovákiai társaságnak értékesített mintegy 12 ezer tonna cukrot, csaknem 2 milliárd forint értékben. A vádlott úgy tudta, hogy a vevők Szlovákiába szállítják a felvásárolt élelmiszert, ezért nulla százalékos adókulccsal számolt el. A szlovák cégek viszont a cukrot több magyarországi végfelhasználóhoz juttatták el, és a nettó áron megvásárolt élelmiszert az áfával növelt összegért értékesítették, ezzel jelentős haszonra tettek szert. A harmadrendű vádlottnak mintegy 300 millió forint áfát kellett volna befizetnie, ezt azonban elmulasztotta, mert a szlovákiai cégek képviseletében eljáró többi vádlott megtévesztette. Emellett az ötödrendű vádlott még több cég közbeiktatásával további 76 millió csökkentette adófizetési kötelezettségét.

Máté Kinga elmondta még: előfordult az is, hogy az ügyben érintett egyik gazdasági társaság csak „papíron” vásárolt és adott el mintegy 2 milliárd forint értékű cukrot, ténylegesen árumozgás azonban nem volt, csak pénzmozgás. A társaság ezzel mintegy 250 millió forinttal kevesebb adót fizetett.

Az ügyben még 10 éve indult nyomozás az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette és más cselekmények miatt. 

A bíróság az ötödrendű vádlottat folytatólagosan elkövetett, az adóbevételt különösen nagy mértékben csökkentő adócsalás bűntette miatt 3 év szabadságvesztésre ítélte, a többi vádlottat felfüggesztett szabadságvesztéssel sújtotta. Az ítélet nem jogerős, a vádlottak közül volt, aki enyhítésért, illetve felmentésért fellebbezett. Az ügy tárgyalása másodfokon a Győri Ítélőtáblán folytatódik.

Az ügyben a bíróság 39 tárgyalási napot tartott és mintegy kétszáz tanúvallomást szerzett be. A nyomozati iratok között 320 kötet lefoglalt könyvelési anyag állt rendelkezésre. Az ügy bonyolultsága miatt a bíróság két hivatásos bíróból és három ülnökből álló ötfős tanácsban járt el.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 5.

Mi lehet a mesterséges intelligencia szerepe a közszolgálatban?

„A DISPA (Directors of Institutes and Schools of Public Administration) fontos szerepet játszik a közigazgatási intézmények közötti együttműködés elősegítésében és a közszolgálati képzés színvonalának emelésében. Feladata egyebek mellett a közigazgatási képzés fejlesztése, a közigazgatási szervezetek kapacitásának növelése, az innováció és modernizáció támogatása, valamint szakmai fórumok szervezése a tagországok közigazgatási intézményei számára.

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.