Takarékszövetkezetek: pénzbírság az államnak


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Mulasztás miatt a Fővárosi Törvényszék 200-200 ezer forintos pénzbírságot szabott ki a magyar államra és a többi alperesre az első tárgyaláson abban a perben, amelyet az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség (OTSZ) és egy magánszemély indított a magyar állam és társai ellen jogalkotással okozott kár megtérítésére.


A bíróság a pénteki tárgyaláson megállapította, hogy az alperesek, köztük a magyar állam elmulasztotta a védekezés előterjesztésére vonatkozó határidőt, valamint, hogy az alperesek mulasztása nemcsak az „eljárás elhúzódására irányul, hanem azt is eredményezi”.

Bene Lajos bíró kiemelte: az alperesek – a magyar állam mellett a Magyar Posta, a TakarékBank, a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Magyar Nemzeti Bank (MNB), valamint a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete – azzal, hogy elmulasztották a védekezés előterjesztésére megszabott határidőt, megfosztották a felperes OTSZ-t attól, hogy az azokban foglaltakkal kapcsolatban érdemben nyilatkozni tudjon a pénteki tárgyaláson. Az ügy tárgyalása április 18-án folytatódik.

A bíró a végzésben kifejtette, hogy az ilyenkor szokásos 500 ezer forintos összegnél alacsonyabbat, 200 ezer forintot kell befizetniük az alpereseknek, tekintettel arra, hogy a határidő a téli szabadságolási időszakra esett, valamint arra, hogy az elsőrendű alperes magyar államnak a jogi képviselő megbízásához külön eljárást is le kellett folytatnia.

A felperes OTSZ jogi képviselője, Lohn Balázs a tárgyaláson azzal indokolta a keresetet, hogy álláspontjuk szerint a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló tavaly elfogadott törvényből káruk származott, valamint, hogy a jogszabály sérti mind az alaptörvényt, mind a közösségi jogot.

Lohn Balázs elmondta: az OTSZ nettó 29,4 millió forint, a másodrendű felperes magánszemély pedig mintegy nettó 56 ezer forint jogalkotással okozott kár megtérítését kéri. Kiemelte: a szövetkezeti integrációról szóló törvénnyel az elsőrendű alperes magyar állam egy egész szektort, és közvetlenül több százezer embert érintően avatkozott be a magánjogi viszonyokba.

A jogi képviselő szerint az integrációs törvénnyel a magyar állam az összes féket és ellensúlyt megkerülve avatkozott be a takarékszövetkezeti szektor működésébe, gyakorlatilag államosítva azt. Az OTSZ kereseti kérelméhez egyéb kérelmek is kapcsolódtak; ezek arra irányultak, hogy a jelenlegi helyzetet lehetőség szerint addig konzerválni tudják, amíg az Alkotmánybíróság nem dönt ebben az ügyben – ismertette Lohn Balázs. (A felperesek alkotmánybírósági és az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást is kezdeményeztek.)

A jogi képviselő kifejtette: a TakarékBank állami részesedésének eladására irányuló pályázatot túl hamar írták ki, mivel 3-4 hónap alatt átvilágítani sem lehet a Magyarországon működő több mint 100 takarékszövetkezetet, nemhogy hatékonnyá tenni a szektort.

Az alperes jogi képviselője, Kende Tamás a kereset elutasítását kérte. Hangsúlyozta: tavaly augusztusban a szövetkezeti hitelintézetek több mint 99 százaléka megszavazta azokat a közgyűlési határozatokat, amelyekkel a Magyar Posta névértéken tulajdont szerzett a TakarékBankban. Az integrációs szervezetről szóló törvény szerint a magyar állam a szektor átszervezése során – egyben az átszervezés érdekében – plusz jogokat szerez, és a TakarékBankot az európai uniós jog szerinti központi bankká teszi; ezt európai uniós jogszabály is lehetővé teszi.

A jogi képviselő kitért arra is, hogy a magyar állam, ezen plusz jogok, független szakértők által megállapított, 136 milliárd forintos ellenértékét megfizette, ezt az összeget elhelyezte az integrációs szervezetben.

Kende Tamás a felperes által hivatkozott európai jogi hivatkozásokat átgondolatlannak nevezte.

Lohn Balázs reagálásában elmondta: a 2013 augusztusi közgyűléseken a szövetkezeteknek nem volt választásuk, mint megszavazni a magyar állam tulajdonszerzését, hiszen ha nem mennek el a közgyűlésekre, vagy ott nem igennel szavaznak, akkor a takarékok nem lehettek volna tagjai a TakarékBanknak, és visszavonták volna működési engedélyüket. Az integrációs szervezetnek juttatott összegről szólva hangsúlyozta, hogy az OTSZ nem takarékszövetkezet, vagyis az ő kárát nem befolyásolja ez az összeg.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 4.

Csökken az egyajánlatos szerződések száma

2024 első három negyedévében 5744 darab eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le hazánkban az ajánlatkérők, mely összesen 12572 darab közbeszerzési szerződés megkötését jelentette. A közbeszerzések összértéke a tavalyi év azonos időszakához képest 46%-kal emelkedett, azaz összesen 2825,1 milliárd forintot tett ki. Ennek ellenére a rekordnak számító 2022-es évtől ez az érték még messze elmarad. Az előző évek azonos időszakához viszonyítva az egyajánlatos közbeszerzési szerződések számaránya mind az uniós, mind pedig a nemzeti eljárásrendben folyamatosan csökkenő tendenciát mutat, ami a verseny fokozódását jelzi.

2024. november 4.

Megindult a versenyfutás az új atomerőművekért az MI miatt

Irtózatos számítási kapacitás, következésképpen rengeteg energia és víz kell ahhoz, hogy fél világ az AI-jal írassa a leveleit, a nagy tech-cégek az atomenergia rehabilitációját látják a megoldásnak – írja az Euronews.